pölös: 2016. jún. 21.

2016. június 21., kedd

Palotanegyed Budapesten

Ez a főváros pesti oldalán egy kis szelete az élő történelemnek.
Szóbeszédben sokáig létezett, de tényleges területét csak 2007-ben jelölték ki.
Ennek a negyednek a többsége Józsefvárosban található, de a Ferencváros Csarnok-negyede és a Belváros-Lipótváros Cukor utcai része is ide tartozik még.
A nevét a negyed onnan kapta, hogy amikor a gazdag kereskedők és iparosok már beépítették az akkori Sugárutat (mai Andrássy út), majd beépült az Aréna út (mai Dózsa György út) is, a bankárok és gyárosok nem engedték, hogy a gazdag pestiek a budai oldalon építkezzenek így jött létre a köznyelvben csak Mágnásnegyednek nevezett városrész, ez lett a Palota-negyed.
Ennek fő kezdeményezője Szentkirályi Móric várospolitikus. A Szentkirályi utcában talált otthonra a Fogászati Klinika, a Szájsebészeti Klinika és a Szentkirályi-bérpalota a 10. szám alatt.
A környék egyik nagyon híres épülete a Dirner-palota, de legalább annyira híres a pesti kéményseprőipar megálmodója és létrehozója, az olasz kéményseprőmester felkérésére épült Kéményseprő-ház, vagy a nyomdász szakszervezet idős otthona, a szecessziós stílusú Gutenberg-otthon.
Ebben a negyedben lehet látni a Zsidó Egyetem épületét is, az Olasz Intézet a Régi képviselőház ideiglenes épülete, ahol 30 évig tartották az országgyűlés üléseit. A Károlyi-palota pedig a Magyar Rádió régi épülete.
Nem tudok mindent felsorolni, mert ez egy bő 2 órás séta csak a józsefvárosi részen, mert még ebben a bejegyzésben a Csarnok-negyed még nem is szerepelt, ami szintén ehhez a negyedhez kapcsolódik szervesen.

Palotanegyed

Komárom, határváros a Duna-mentén

Egy elég érdekes témát választottam. Komárom nevét először akkor említi a történelem, amikor a római korban Brigetio néven katonai tábor épült a mai Szőny területén. Hőskorát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején élte Klapka György tábornok és hősi várvédő cselekedeteinek köszönhetően.
Klapka tökéletesítette a város védműveit, a magyar oldalon a Győr felől eső részen található Monostori-erőd ad helyet a Pékmúzeumnak, ezenkívül sok szabadtéri rendezvénynek ad otthont a Budapest felé eső Csillag-erőd és Igmándi-erőd. A szlovák oldalon pedig található Árpád-erőd és a Vág-vonal együtt adja a Dunai-bástyaerődöt, amely szintén látogatható, akárcsak a Monostori-erőd.
Klapka tette Komárom városát megyeszékhellyé az akkor még önálló Komárom megye székhelye volt, majd az 1920-as megyerendezésnél Komárom megye és Esztergom megye Komárom-Esztergom megye néven egyesültek és így ideiglenesen Esztergom lett a megyeszékhely, egészen a szocialista iparváros, Tatabánya 1951-es megyeszékhellyé válásáig.
Komárom történelme változatos képet mutat.
A várost a Duna mindig kettévágta, de 1921-ben a történelmi Komárom vagy Öreg-Komárom, illetve a felvidékiek és a szlovákok által Révkomáromként emlegetett rész Komárnóként a szlovák oldalra került, ahol a lakosság nagy része él, jelenleg 38 500 lakosával. A magyar oldalon Újszőnyként emlegetett városrészből kialakult a jelenlegi Komárom, amely csak 19 200 főt számlált, a lakosság kisebbik része maradt a magyar oldalon.
Komárom határváros, a vasúti határátkelőn már csak a tehervonatok közlekednek 2007 óta. A rendszerváltozás évei és a csehszlovák államalakulat 1993-as felbomlása gazdasági hanyatlást hozott, mert 130 év után jogutód nélkül végérvényesen megszűnt a Komáromi Hajó- és Gőzdarugyár Részvénytársaság 1995 őszén.
Amikor Magyarország és Szlovákia 2004-ben beléptek az Európai Unióba akkor leomlottak a politikai- és államhatárok, és már csak természeti és területi határok vannak ettől kezdve. A város legrégibb és legszebb hídján, a vasútállomáshoz és a városközponthoz nagyon közel lévő Erzsébet-hídon a híd közepén állva kifeszítettek egy szalagot, melyen a szlovák és magyar zászló lobogott az EU-belépés napján, középen a híd legtetején pedig az EU-zászló lobogott az akkori magyar és szlovák miniszterelnökök, Komárom és Komárnó polgármesterei társaságában. A felirat pedig azóta is lobog a hídon: Komárom, amely híd két nép között, Komárom városa híd Európába, amely összeköti a kultúrákat.
Győrtől vonattal fél óra utazás.
A magyar Komárom teljes gazdasági csődjét a Nokia gyár végleges bezárása okozta, amely a Perlos alkatrészgyár teljes megszűnését okozta. A szlovák oldali Komáromban sokkal nagyobb a munkanélküliség aránya, mint a magyar oldalon.
Az egykoron dicsőséges múlttal büszkélkedő városból egy gazdasági csődtömeg lett az 1990-es évek közepére, amelynek mélyrepülése azóta is tart.
A történelmi Komárom (Öreg-Komárom vagy Révkomárom) a szlovák oldalra került, az újszőnyi rész maradt a magyar oldalon, amely Komárom néven gyorsan fejlődött egy egészen jelentős magyar várossá.

Képek:
Komárom: