2016. május 14., szombat

Márianosztra, a Pálosok székhelye

Az egyetlen egy magyar alapítású katolikus rend a pálos rend. Egyenruhájuk a krémszínű reverenda, legfőbb központjuk Budapesten a Gellérthegy oldalában lévő Sziklakápolnában van, a Pálos Látogatóközpont igazgatója Szerdahelyi Csongor szerzetes.
A rendet Nagy Lajos király idején alapították, a budai pálosok alapítottak kolostort a Dunakanyarban, a Börzsönyben Márianosztra település határában olyan céllal, hogy az akkor lázongó zsiványokat megfékezzék, és ekkor a szerzetesek alapították a börtönt, ahol 600-700 rabnak van kényelmesen cellája.
Márianosztra és a budai Sziklakápolna mellett még egy helyen, valahol Lengyelországban egy kicsiny falucskában folytatja térítő munkáját a pálos szerzetesrend.
A Börzsönyi Kisvasúttal jutottam el Márianosztra kicsiny településére. Amikor a Budapest Nyugati pályaudvarról indult nosztalgiagőzös megérkezett Szob állomásra a kisvasút indulásáig volt idő és fényképeztem. Nagy boldogsággal töltött el több utastársammal együtt, amikor a szigorúan ellenőrzött egykori csehszlovák-magyar államhatáron átlépve a mai szlovák-magyar határon ott eszegettük a szendvicset és iszogattuk a kávét és az üdítőt. Sohasem gondoltam, hogy ez az idő is eljön. Íme, ez már Európa! EU-ban nincsenek államhatárok, csak területiek.
A Börzsönyi Kisvasutat a Pilisi Parkerdő Zrt. üzemelteti. A Pilisi Parkerdő tulajdonában van a szob-márianosztrai kisvasút mellett a másik keskeny nyomtávú vasút, a Kismaros-Királyrét vasút is. Márianosztra falu határában lévő pálos kolostorban lévő 700 rab mellett közel 960 lakos él a településen. Gyuri atya, aki szerzetesként a rabok lelki vezetője volt mondta, hogy a falu egyik fele kint van, ez 960 ember, a másik fele bent, ezek vannak 700-an. Lehet számolni, hogy hányan vannak a faluban. A településen az 1660 fős lakosságból a többség a falusi turizmusban dolgozik. Jelentős munkanélküliség sohasem volt.
Amikor Márianosztra vasútállomásról elindult vissza a vonat Szobra, akkor az egyik kocsi egy kézi hajtány volt, amit a kolostor 650 éves évfordulójára a MÁV Nosztalgia Kft. adott kölcsön a Pilisi Parkerdőnek. A kolostor és a falu egyidősek, mert amikor a pálosok kolostort alapítottak itt, akkor indult a település fejlődése, ami töretlenül tart a mai napig.

Márianosztra

Márianosztra kegyhely
 

Veszprém, a királynék városa

A magyar történelemben sokáig az uralkodóknak és királyoknak több koronázóvárosa is volt: Esztergom, Pest, Buda, Pozsony, Bécs, Pécs, Székesfehérvár, Gyulafehérvár, egyszer Győr is, Claudius császárt és lányát, Nagy Klaudiát pedig Szombathelyen koronázták meg.
Később, II. András király rendeletileg szabályozta, hogy az uralkodónők és királynék, királynők városává avatták Veszprém városát.
A város neve az alapító-püspök: Besprim apát nevéből ered. A város központja a Várhegy, ahol az Érseki Palota és több műemléképület áll.
A 60 000 lakosú megyeszékhely egyetemét 1951-ben alapították Vegyipari Egyetem néven, állatkertje 1955 óta fogadja a látogatóit Kittenberger Kálmán Vadaspark néven.
A város másik történelmi nevezetessége az 1930-as években Séd-patak felett átívelő viadukt, valamint a város határában álló Veszprém-völgyi apácák kolostorának romjai. Az építészet iránt érdeklődőknek nyújt nagy élményt az Építőipari- és Téglamúzeum, amelyet az egykori Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV), az 1986-2002 közt VÁÉV Bramac Zrt., 2002 óta Wienerberger Hungária Zrt. alapított az 1960-as évek végén. Az osztrák Wienerberger 2011-es kivonulásával becsődölt a magyar fiókcég és így a múzeum is automatikusan megszűnt, mert a magyar kormány nem vállalta a múzeum fenntartásának költségeit.
A Veszprém megyei Tejipari Vállalat a rendszerváltáskor magáncéggé alakult Veszprémtej Zrt. néven és azóta is gyártja finomabbnál finomabb termékeit már közel 60 éve.
A város szerencséje az is, hogy innen Balatonfüred már csak kevesebb, mint 40 km és az már a Balaton-partja.
A Petőfi Színház művészei jobbnál jobb előadásokkal fogadja a nézőit. A Cholnoky Ferenc Megyei Kórház pedig Rácz Jenő kórházigazgató-főorvos irányítása alatt egyre több szakmában pedig regionális centrum rangot kapott, ami egy nagyon-nagyon magas ellátási és szakmai színvonalat jelent. Például a szájsebészeti osztályból regionális ellátó centrum lett, vagyis az jelenti, hogy orvosai közt többségében egyetemi tanárok vagy címzetes egyetemi tanárok dolgoznak a főorvosi karban. A Győrből való közlekedés közúton, busszal vagy autóval 74 km és kb. 1,5-2 óra, de a vasúti közlekedés ezt a távot 2 óra 40 perc alatt teszi meg, mert Nemcsók János és Suchmann Tamás a Balaton-fejlesztési Tanács vezetői mindent megtesznek a Cuha-völgyi vasút vagy másik nevén Bakonyvasút megmentéséért, de teljesen sikertelenül, mert a mai napig ezen a vicinális vonalon különböző síndöcögények rójják a vaspályát.
Ha a gyorsabb eljutást választja az utas, akkor a Szombathely-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal valamennyi járatával átlagosan 50 perces járatsűrűséggel eljuthat Veszprém megye székhelyére a turista.

Képek:
14 emeletes ház
Árkád Üzletház
Egyetem
Téglamúzeum
Főposta
Gizella-malom (ma étterem)
felszabadulási emlékmű
bauhausos villa
Margit-romok
Petőfi Színház
Püspöki Palota
Tűztorony
új kulturális központ
Várnegyed
Vár
várostérkép
városközpont
Vásárcsarnok
Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai
Veszprémvölgyi apácák kolostora
viadukt a Séddel
viadukt a Várral

Esterházyak nyomában: Fertőd és Kismarton

A Sopron közelében található Fertőd hirdeti az Esterházy-család múltját. A kastély a virágkorát Esterházy Fényes Miklós idejében élte, amikor is az ifjú csodagyerek, a 6 éves Mozart udvari zenészként több koncertet is adott a hercegi családnak és vendégeinek. Ehhez a fertődi kastélyhoz kapcsolódik Esterházy Pál személye is, aki 1902-ben megalapította a Kapuvári Húsüzemet, a későbbi Kapuvárhús Kft.-ét, amely 2011-ben végleg és jogutód nélkül megszűnt és a dolgozók többségét szélnek eresztették. Esterházy Pál a hentes és mészáros szakmát tanulta ki. Az osztrák oldalon, Burgenlandban szintén Esterházy örökséget láthatunk: Kismartonban is kastélya volt a családnak, amelyben a Tartományi Levéltár és a Városháza működik 1925 óta.
A Fertődi Esterházy-kastélyban 1931-2014 közt működött itt a Porpáczy Aladár Mezőgazdasági- és Kertészeti Szakmunkásképző- és Szakközépiskola.
A város 2014 után jelentős hanyatlásnak indult, és csak Sopron és a Fertő-tó közelségének köszönheti a létét, mert a kertészeti iskola sokat jelentett a településnek.
A Soproni Ünnepi Játékok és a Soproni Nyár sokat jelent Fertődnek, amit Kismartonnal együtt rendeznek már 1991 óta, hiszen itt is rendeznek szabadtéri színházi előadásokat és különféle kulturális fesztiválokat.
Az utazási irodák nagyon sok utat szerveznek ide, rengeteg egyéni turista is felkeresi Fertődöt, hiszen az Esterházy-kastély, a magyar Versailles gyönyörű barokk kertje és az összes épület szép látványt nyújt.
A kismartoni Esterházy-kastély egy magánalapítvány tulajdonában áll, amelynek ügyvezető igazgatója és egyben alapítója a 90 év körüli Esterházy Melinda balettművész, aki az egyik Esterházy herceg felesége. Melinda asszony 50 év körüli unokaöccse kezeli a vagyont és ő a kismartoni Esterházy Múzeum igazgatója is.

Most pedig jöjjenek a képek:
Fertőd:
Esterházy-kastély
Esterházy-kastély díszudvara
Esterházy-kastély szökőkútja
Esterházy-kastély utcai frontja (kertészeti szakiskola 1957-2014)
Esterházy-kastély, allé




Kismarton

Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...