2016. április 28., csütörtök

Minimundus, az osztrák játékváros

A dán építőjátékot gyártó Lego cég szerte Európában és a fél világon Játékvárosokat hozott létre, ilyen a holland Madurodam Amszterdam mellett, valamint a Klagenfurt mellett található Minimundus.
Ennek szlogenje: Lego, a világ kicsiben.
A világ összes híressége megtalálható itt: budai vár, New York-i Central Park, grazi óratorony, bécsi villamos stb...

Most pedig jöjjenek a képek:
Minimundus
Minimundus, Maria Elend vasútállomás

Minimundus

Szentendre, a legnépesebb délszláv település

A 26 000 lakost számláló város névadója II. András királyunk, akit az 1500-as években Szent Endre néven emlegettek, amikor a pápa a világ szentjeinek sorába emelte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén több betelepítési hullám sodort végig. A török idők elmúltával a középső országrész, köztük Szentendre teljesen elnéptelenedett, ezért Mária Terézia délszláv népcsoportokat telepített be ide: rácok, szerbek, horvátok, szlovének, szlavónok, vendek, bolgárok, görögök és moldávok jelentek meg, akik egy része elmagyarosodott, másik része pedig mindvégig megtartotta déli néphagyományait.
Ennek a jellegzetes délszláv kultúrának jelentős személyisége volt Vujisics Tihamér szerb születésű és magyar származású koreográfus és táncművész.
A Mária Teréziát követő évszázadokban pedig a művészek és írók kedvelt lakhelyévé vált: itt alkotott Kovács Margit keramikusművész, a Ferenczy-család több híres tagja, akik híres szobrászok voltak. Ide települt ki Nádas György humorista és színművész, itt lakott Antal Imre zongoraművész és tv-műsorvezető, jelentőssé vált a Szentendrei Művésztelep.
1990 tavaszán a Budapesti Közlekedési Múzeum a HÉV-végállomásnál itt nyitotta meg a Magyar Villamosok és HÉV-járatok Gyűjteményét, ami 1998-ban vette fel a Budapest Városi Tömegközlekedési Múzeum nevet.
A Horn-kormány rájött arra, hogy Budapestnek sok adminisztrációs teher nyomja a vállát, ezért a Közép Duna-vidék Régió székhelye Szentendre és Pest megye székhelye pedig a királyi főváros, Gödöllő lesz 1997-ben. Azóta Budapest csak egyszerűen Magyarország fővárosa.
A Pest Megyei Könyvtár alapítása óta Szentendre városában működik, a Flór Ferenc Megyei Kórház központja pedig Kerepes városában van, de fiókintézménye a Budapesti Rókus Kórház.
Többet nem írok róla, mert aki kíváncsi a város hangulatára az üljön fel a Batthyány téren a HÉV-re, unokaöcsém szerint a "zöld villamosra" és szálljon le róla Szentendre végállomáson, vagy szálljon fel az Újpest Városközpontból induló sárga színű távolsági buszra és Aquincum felső megállón keresztül 50 perc utazással zötykölődve megérkezhet a Szentendre Duna-part végállomásra. Mindkét utazási formát ajánlom, de a HÉV-vel való utazás gyorsabb, mert az csak 28 perc és nemcsak rövidebb, de sokkal szebb is, mert a vasúti szerelvény a Batthyány tértől Szentendre állomásig a Duna-parton megy. A buszos utazás pedig a főváros szürkébb és zordabb oldalát mutatja a bámészkodónak, mert a régi gyárak és üzemek már 26 éve az enyészeté lett és azóta sem nyúltak hozzá. Volt egyszer egy gyáripar, de erre senki sem lehet büszke sajnos!

Most pedig a képek:
város főutcája
Centrum Üzletház
Dunaparti sétány
Falumúzeum
hajókikötő
katolikus templom
Korona Vendéglő
Városi Tömegközlekedési Múzeum, Muki-villamos
Vujisics Tihamér háza
Duna-part

A Vaskapu-szoros és az Al-Duna képekben

Ahogy azt Jókai Mór: Az aranyemberben leírtak teljesen igaz a Vaskapu-szorosra és az Al-Duna leírására.
A Duna teljes szakaszának hajózhatóvá tétele mindig is kihívás elé állította a hajósokat és az ezzel foglalkozó szakemberek nagy részét. Vásárhelyi és Vasvári sokat dolgozott azon, hogy hajózhatóvá tegyék a folyót, mivel ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen a folyó alsó szakasz jellegéből adódóan deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe.
A szocializmus évtizedeiben Nicolae Ceausescu rendelte el a Duna szabályozásának befejezését és ennek eredményeképpen megépült az 1970-es évek végén a Vaskapu I., majd pedig néhány év elteltével a Vaskapu II. erőmű, aminek következtében a régi Orsova városát el kellett árasztani vízzel és 3 km-rel lejjebb, a román-szerb határhoz közelebb épült meg az új Orsova városa. Ennek két előnye van: egyrészt kiegyenlítettebbé vált a vízjárás és kevesebb az árvízveszély, a másik pedig az, hogy a vízenergia az egyik legtisztább és legolcsóbb elektromos áramtermelő forrás.
Az ember azt gondolná, hogy milyen borzalmas ronda ezek az erőművek, de nem, egyáltalán nem. Teljesen beleolvad a környezetébe és ráadásul egy hatalmas élmény, amikor az ember egy 36 férőhelyes ladikon 56 utassal a fedélzetén utazik.

Most jöjjenek a képek:
Decemal emlékmű
Dunai tavasbarlang bejárata
Orsova városa, csoport a hajón
Traianus emlékmű
Vaskapu és a Duna-part
Duna, túlparton Szerbia
Szerbia ortodox kolostorral

Ment a gőzös Kanizsára, a MAORT-városa: Nagykanizsa

Ki ne ismerné a mondókát? Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai, Kanizsai állomásra, elöl ül a masiniszta, hátul meg a hátul meg a krumplifejű palacsinta, ki a gőzöst, ki a gőzöst vakvágányra irányítja.
Vagy a másik ilyen fennmaradt szólásmondás a kanizsai Kinizsi.
Ezek mind erről a városról szólnak.
Nagykanizsa 54 000 lakosa méltán emlékszik arra a korra, amikor Hevesi Sándor megalakította a város állandó színházát vagy Halasi István kezdeményezésére közkönyvtár létesült. A nemesi famíliák közül a Kanizsai és Kinizsi családok közül meg kell említeni azt, amikor Kanizsai Dorottya közadakozásából létrehozza a város közkórházát, a Kinizsi család pedig pénzreformot hajt végre és állandó pénzbetétváltó irodát (mai takarékszövetkezet) hoz létre az 1800-as években. Ennek a Kinizsi családnak a sarja volt a nagyon erős Kinizsi Pál, akiről legendák szólnak.
A megy a gőzös című nóta pedig azt fogalmazza meg, hogy amikor a Déli Vasúttársaság sínpárjai elérték Kanizsa városát és ezáltal megyeszékhely rangot kapott, akkor sokáig gazdasági okokból nem lehetett tranzitállomás, vagyis átmenő-pályaudvar, mert a trieszti vasút (DSA=Duna-Száva-Adria Vasút) a Pécs-Kaposvár-Buda vonalat fejlesztette és így ez végállomás lett egészen addig, amíg Szlavónia néven Isztria és Szlovénia nem egyesültek önálló országgá, de akkor pedig az I. világháború miatt leállt a fejlesztés.
Ezekben az években, 1880-1890 közt egy új cég nevét kellett megtanulniuk a kanizsaiaknak, ez volt a MAORT = Magyar-Amerikai Ásványolaj- és Gázforgalmazó, Gyártó Részvénytársulat, a mai MOL és AMOCO közös elődje.
Az I. világháború miatti tömbösödés következtében felbomlott a közös cég és a magyar részből megalakult szovjet segítséggel az ÁFOR = Ásványolaj-forgalmazó Részvénytársaság, amelyből 1990-ben MOL = Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság lett. Az amerikai üzletrészből pedig létrejött az AMOCO = American Oil Company, amelyből 2001-ben BP Europe = British Petroleum Ltd., majd 2008-tól Propex International lett.
Amikor az amerikai olajipari mérnökök idejöttek Magyarországra, akkor építette a város a MAORT-telepet, ami egy hatalmas összefüggő korabeli lakótelep volt az 1930-as években, 1947-ben vonultak ki és lett külön szervezve az AMOCO, illetve az ÁFOR.
Tényleges jelentősége mára már nincs a városnak, mert 100 év megyeszékhelyi múlt után 1966-ban Zala megye székhelyét Zalaegerszegre helyezték át.
Nagykanizsa 1866-ban nyerte el megyeszékhelyi rangját az akkor épülő Déli Vaspályatársaságnak köszönhetően, aminek következménye lett, hogy 1871-re elérte a Délvidék akkori fővárosának számító Kanizsát.
A kereskedőváros három, a mai napig jól elkülöníthető városrészt alkot: Kiskanizsa, Kanizsa-puszta és Ipartelepek (későbbi MAORT-telep). Ezek összevonásából alakult meg József nádor közbenjárására a három különálló városkából Nagykanizsa. A Déli Vasút vasútállomása Kanizsa néven Kanizsa-puszta volt, amely azért létesült, hogy a környező mezőgazdaság igényeit kiszolgálja.

Képek:
17-es hosszúsági kör emlékműve: azon városok a testvérvárosai, amelyek ezen a körön vannak rajta.
Hevesi Sándor Művelődési Ház: a város színházának is helyt ad.
MAORT-telep: az 1930-as évek lakótelepe
Postapalota
125 éves a Déli Vasút (1861-1986)
Vasúti emlékpark: a Déli Vasút tárgyaiból az 1986-os évfordulón avatta fel az akkori miniszterelnök, Nagykanizsa tanácselnöke és a MÁV akkori vezérigazgatója
Kanizsai gőzvasút emlékmű: Nagykanizsa vasútállomás falán, a Déli Vasút 125 éves emléktáblája mellett látható, a vonatra várakozás közben lehet nézegetni.



Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...