2016. szeptember 25., vasárnap

A regionális busztársaságoktól a buszholdingokig

Amikor az 1950-es években a MÁVAUT felbomlott, akkor a fővárosban megalakult a Volánbusz, valamint az ország 19 megyéjében pedig a helyi társaságok. Ezeket 1-19-ig megszámozták és igazgatóságoknak hívták, majd pedig az 1980-as években elnevezték őket: Győr székhellyel a Kisalföld Volán, Szombathely székhellyel a Vasi Volán stb... megalakult, majd pedig az 1990-es rendszerváltáskor lezajlott privatizációnak köszönhetően néhány buszvállalat nem maradt állami kézben, hanem magánvállalattá szerveződtek, de mindegyik busztársaság megtartotta a részvénytársasági cégformát.
Az így végbement gazdasági változások következtében a 19 buszvállalat 26 Volán-társasággá szerveződött, mert volt olyan megye, ahol több Volán is alakult, pl. ilyen volt Veszprém megye, ahol volt Balaton Volán, Bakony Volán, Balatonfüredi Volán és Somló Volán. Ezek a társaságok nem voltak 2007-ig árelfogadóak, vagyis más-más társaságok ugyanolyan távolságra olcsóbb, illetve drágább bérleteket és jegyeket kínáltak.
A 2010-ben hatalomra került kormányzat a 26 Volán-társaságot több nagyobb közlekedési központtá szervezte át, aminek egyetlen egy pozitív eredménye az volt, hogy fokozatosan árelfogadóak lettek a közlekedési társaságok, de más jó dolgot nem tudok elmondani erről.
A 4 Veszprém megyei cég, a Zala Volán, Vasi Volán és Kisalföld Volán összegyúrásából Szombathely központtal 2015-ben megalakult az Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (ÉNYKK), amely óriásholdingból való kiválást fontolgatja a legerősebb tagvállalata, a győri székhelyű Kisalföld Volán Zrt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése