Győr már a rómaiak korában lakott volt Arrabona néven, írná a történelemkönyv, de nem én. Én ott kezdeném, ami fontos: Mária Terézia tudatosan ad a városnak szabad királyi város rangot, hiszen a Mosoni-síkság, a Győri-medence, a Rábaköz, az Alsó-Szigetköz, a Bakonyalja, a Sokoró-Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld tájegységek találkozásánál, közutak és vasutak metszésében alakult ki.
Közlekedésföldrajzi gyújtópontban helyezkedik el. 300 km-es távolságon belül valamennyi megyeszékhely, tartományi főváros vagy országos főváros elérhető.
Természetes vizekben sincsen hiány, mert a városban találkozik egymással a Mosoni- (Kis-) Duna, Rába és a Rábca. Ezen felül Kismegyer határában a Napóleon-emlékmű mellett folyik össze a Kis-Pándzsa és a Nagy-Pándzsa, Nádorváros és Gyirmót határában található a Holt-Marcal, valamint Likócs és Gönyű határában a Holt-Rába ág Iparcsatorna néven ismeretes.
Ez mit is jelent? Jót és rosszat egyaránt. Jót azért, mert így a város igazi kereskedelmi központtá vált, ami hídváros jellegét erősítette. Ez vonzotta az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások kialakulását, vezető kulturális és művelődési-oktatási központtá vált.
Rossz annyiból, hogy hídvárosi jellege miatt nagy az átmenőforgalma a városnak és ez erős környezetszennyező hatással jár.
A hidaknak az árvíz szabályozásánál is jelentős szerep jut a forgalom csillapításában, hiszen a rakpartok egyfajta gátként szolgál és az egész város nem kerül víz alá.
A hidak meghatározó arca a városnak, minden győri ismertetőben bent van a Révfalusi- (Kossuth-) híd. Történelmileg a város legrégibb hídja az 1880-as években ünnepélyesen átadott Baross-híd, amelyet 1942-ben felrobbantottak és 1975-ben új formájában adták át a forgalomnak.
Ezt a jelentős forgalmat nemcsak közúti, de vasúti hidak biztosítják.
Egy korabeli lapban Baross Gábor miniszter fia, Baross Károly fogalmaz így: "mint közlekedésügyi kormánybiztos apám örökségét továbbörökítve mondom - Győr híd Európa felé, kapu a nagyvilágra". Ez lett 1980-ban Győr város szlogenje azóta is.
Távolságok Győrtől:
Budapest: 131 km.
Székesfehérvár: 92 km.
Tatabánya: 73 km.
Szombathely: 117 km.
Pécs: 191 km.
Szeged: 250 km.
Szekszárd: 197 km.
Kaposvár: 246 km.
Kecskemét: 227 km.
Veszprém: 76 km.
Zalaegerszeg:185 km.
Szolnok: 210 km
Miskolc: 295 km.
Pozsony: 78 km
Bécs: 134 km
Sankt Pölten: 190 km.
Linz: 231 km.
Salzburg: 285 km.
Graz: 228 km
Azért tartottam fontosnak leírni, hogy Győr és a nagyvárosok milyen távolságra vannak egymástól, mert ennek ismeretében tudjuk a következőket:
Révfalusi- vagy Kossuth-híd: végpontja a szlovák oldalon Medve (Medvedov), ami a 14-es főút vége - kapu Pozsony felé (így a Prága-Drezda-Berlin autópálya része, mint E 60/E 575).
Új gyárvárosi- vagy Széchenyi-híd: a szlovák pozsonyi autópálya magyarországi végpontja. A medvei határátkelővel párhuzamosan, az új határátkelő részeként épült 1980-ban. Árkád Győr közvetlen közelében.
Jedlik- vagy kis-Erzsébet-híd: a budapesti új Erzsébet-híd maradékalkatrészeiből szerelték össze 1970-ben. Ez Sziget-Újvárost köti össze Révfalu-Egyetemvárossal.
Rába-kettős-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Pinnyéddel. Forgalma jelentéktelen.
Petőfi-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Újvárossal. Jelentős forgalmat bonyolít le, mert itt lehet ráfordulni a Bécsi útra és az M 1-es autópályán vagy az 1-es főúton lehet elmenni Budapest vagy Bécs irányába.
Baross-híd: Nádorvárost és a Belvárost köti össze. Forgalma még mindig jelentős, mert nem ilyen nagy tömegközlekedésre tervezték.
Nádor-aluljáró: Adyvárost köti össze a Belvárossal és Gyárvárossal. A Baross-híd tehermentesítésére épült 2006 nyarán. Eredeti célját csak részben érte el, a teljes tehermentesítés nem sikerült.
Ipar úti-felüljáró: Az M 1-es autópálya és az 1-es főút kivezető szakasza a városon belül. Forgalma nagyon jelentős.
Soproni-vasúti híd: a GySEV Győr-Sopron vasútvonalának Sopron felé menő vonatok hídja a Rába-folyó felett.
Bécsi-vasúti híd: a Budapest-Bécs fővonal, a MÁV és az ÖBB 1-es vonalának a hídja a Rába-folyó felett.
Közutak és vasutak:
Budapest-Bécs: 1-es főút és az M 1-es autópálya a legfőbb nemzetközi főút. Bécs felé biztosít összeköttetést Németországgal, Svájccal és a BENELUX országok felé. A MÁV és az ÖBB 1-es vasúti vonala. Tatabánya ezen az útvonalon érhető el.
Veszprém: Bakonyvasút. Mindig meg akarják szüntetni, de túlélte a vonalbezárást. Busszal egészen Balatonfüredig tudunk utazni a 82-es főúton.
Székesfehérvár: csak közúti összeköttetése van közvetlenül. Ha vonattal akarunk menni, akkor csak budapesti átszállással lehet. A 81-es főúton haladva Fehérvárról továbbutazva érhetjük el Dunaújvárost, Szekszárd és Kaposvár megyeszékhelyeket, Pécs és Szeged városát.
Kecskemét: az alföldi mezővárost csak budapesti vasúti átszállással érhetjük el, mert a heti 3 alkalommal induló busz nem biztosít összeköttetést a két nagyváros közt.
Szolnok és Miskolc megyeszékhelyek szintén csak budapesti vasúti átszállással érhető el, buszos közúti összeköttetése nincs.
Szombathely: vasúton a Pápa-Celldömölk-Szombathely (10-es vasútvonal) vagy a Győr-Csorna-Szombathely (GySEV 2-es vasút) vonalon érhetjük el. Közúton Csornáig a soproni 85-ös főúton, onnan pedig a hegyeshalom-rédicsi 86-os főúton autózva, így érhetjük el Zalaegerszeg városát is. Egerszeget vasúton Pápa-Celldömölk (10-es vasút) vonalon utazva Boba felé utazva érhetjük el. A vasi megyeszékhelyről vonattal vagy közúton továbbutazva Körmend-Szentgotthárd útirányon át juthatunk el a stájer fővárosba, Graz egyetemi városba.
Pozsony: az egykori koronázóváros vonattal nem érhető el. Busszal választhatjuk a nemzetközi járatot Mosonmagyaróvár-Rajka felé, vagy a Révfalusi-hídon keresztül Vámosszabadi-Medve (Medvedov) útirányon át. 78 km után továbbhaladhatunk Prága-Drezda-Berlin irányába.
Ausztria három legnevezetesebb és legjelentősebb városa, az iparáról híres Sankt Pölten és Linz tartományi fővárosok Bécsen keresztül biztosítanak Győr várossal közvetlen összeköttetést, az egykori Westbahn vasútvonalon, valamint a turisztikailag fontos Salzburg tartomány fővárosával, a 160000 lakosú Salzburg városával.
Képek, ajánlók:
Nádor-aluljáró Győrben
Győr hídjai
 |
| Révfalusi- (Kossuth-)híd, felújította: a Ganz-MÁVAG Hídosztály 1965-ben |
 |
| Kis-Erzsébet (Jedlik-) híd anno... |
 |
| ... és most |
