2011. március 27., vasárnap

Tata, a vízimalmok városa

Tata, a város a nevét II. Béla magyar király nevelőjéről kapta, mert az uralkodó gyerekként így hívta tanítómesterét: "öreg tata vagy" — mondta neki.
Amikor Béla magyar király lett, akkor nevelőjének és tanítómesterének földbirtokot adományozott, amelyre várat épített és ezt a települést nevezte el úgy, hogy Tata.
Kedvező földrajzi fekvése miatt igazi központtá Luxemburgi Zsigmond magyar király uralkodása alatt vált, aki a királyi székvárost Buda várából Tata várába telepítette át, a királyi törvénykezés székhelye pedig Pozsony lett. A közelben fekvő hegység nevét is Zsigmond királynak köszönheti, mert a magyar könnyűlovas sereget hívták vértesnek, innen a Vértes hegység elnevezés.
Évszázadokon át jelentéktelen település volt, majd pedig a betelepítési hullám tette gazdaságilag jelentős központtá.
Mária Terézia korában német telepesek jöttek a vidékre, az ő művészetük volt a habán művészet. A tatai fazekasság egyik legjobban látható tárgyi emlékei a tatai várban lévő Komárom-Esztergom megyei Kuny Domonkos Múzeumban és a Magyarországi Németség Múzeumában (Ungarndeutsches Museum) tekinthetők meg.
Itt született Mikoviny Sámuel, Bláthy Ottó Titusz és Magyary Zoltán.
Az oktatást az 1765-ben alapított Piarista Gimnázium, amely 1950-től Eötvös Gimnázium nevet viseli biztosítja a város hírnevét.
A magyar porcelángyártás legjelentősebb alakja, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. alapító vezérigazgatója, Farkasházy Fischer Mór is itt született.
A piarista rend javaslatára újabb német telepesek, svábok telepedtek meg a környéken az 1850-es évektől kezdődően, a település és környéke korlátlan hatalmú földesurai az Esterházy grófok voltak, akiknek a birtokközpontja az Öreg-tó partján álló kastély volt.
A település folyamatos vízellátását az Öreg-tavon átfolyó Által-ér biztosítja, a Cseke-tó egy mesterségesen létrejött tó, amelyet az 1930-as évek elején alapított Tatai Keménycserép-és Téglagyár Rt. hozott létre, amikor a cseréphez és a téglához való alapanyagot, az agyagot kibányászták és az esővíz feltöltötte, de ilyenről tudunk máshol is, hiszen a miskolci Hámori-tó, a budai Feneketlen-tó, avagy a szombathelyi Csónakázó-tó is így jött létre.
A víz közelsége miatt nagyon-nagyon sok vízimalom épült a városban: Pötörke-malom, amelynek névadója a tulajdonos Pötörke Julianna volt, a Miklós-malom, aminek Gróf Esterházy Miklós lett a névadója.
Jelentős kirándulóhellyé vált a dualizmus korában a Fényes-forrás és az Angolpark miatt.
Gazdasági jelentőségét a vasútközlekedés hozta meg, ennek következtében az 1860-as évek végén az addig különálló Tata, Tóvároskert és Tóváros településeket Tata néven egyesítették, 1982-ben csatolták hozzá a Majorságot és Agostyánt is. Agostyán a botanikus kertjéről híres.
1890-től fokozatosan megindult az iparosítás, 1950-ben Tatabánya megyeszékhellyé válásával jelentős feketeszén bányászati központtá fejlődik, ezzel Tata vizei és forrásai elapadnak. A tatabányai szénbányák 1990-es végleges bezárásával a megyeszékhelyen hatalmas nagy lesz az ipari munkanélküliség, viszont a tatai vizek és források újra megindulnak.
A szocializmus időszakában Tóvároson létrehozzák az Olimpiai Edzőtábort. A tatai húsipar emlékét is felfedezhetjük a Tóvároson az Öreg-tó partján lévő Vágóhidat látva. A tatai vágóhíd marhavágóhíd volt, 100 évig szolgálta a környék húsiparát. A termeléscsökkenés miatt az 1930-as évek elején végleg bezárták.
Mivel Tata a vízimalmok városa védőszentje Nepomuki Szent János, akinek szobra is van az Öreg-tóban.
Az 1900-as évek elején kapott nagyközségi rangot és autóbuszjáratot. A város szerkezetét jól mutatja az, hogy mindkét városrész megtartotta saját vasútállomását. Amikor még két külön település volt Tata és Tóvároskert, akkor épültek a vasúti megállók.
A személyvonatok Győr felől Budapest felé haladva először Tata állomáson, utána Tóvároskert megállóhelyen állnak meg.
A település egyesítésének 103 éves évfordulóján kapta meg városi rangját, többször nyerte el a virágos város címet (1977, 1989, 1996), az Európa-díjas műemlékváros címet (1988, 1993, 2005) is.
A tatabányai ipar teljes megszűnésével sokan áttelepültek a megyeszékhelyről Tata és Komárom városokba.
Tata város bevételeinek jelentős része az idegenforgalom, turizmus és vendéglátás adja, hiszen Budapesttől 80 km-re, Győrtől 57 km-re, és az osztrák fővárostól: Bécstől is csupán csak 190 km-re fekszik, tehát sok külföldi turista is látogatja a települést.

Képek Tata világából:
Tata nevezetességei
Tata térképe
Tata története
Tata védett értékei
Tata városközpontja

Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...