2011. február 3., csütörtök

Vidéki villamosok sztorija

Amikor Budapest székesfőváros 1887-ben egy villamosvasúti hálózat kiépítését elhatározta több vidéki magyar város fogott bele a vonalhálózat fejlesztésébe. Ez az időszak 1890-1955 közé datálható.
A legelső villamossal rendelkező magyar város Temesvár és Szeged volt 1892-ben, a legutolsó pedig 1955-ben Nyíregyháza.
Temesvár és Szeged villamoshálózata megmaradt az alapítás óta, járműparkjuk gyors ütemben fejlődik, Szegeden 4 villamos-és 6 trolijárat, Temesváron pedig 5 villamosjárat gondoskodik a városlakók gyors és kényelmes célba jutásáról.
A másik nagy múltú villamosos város Debrecen, ahol 1893-ban két villamosvonalat építettek. Az 1-es vonal a Nagyállomás-Egyetem közt, a 2-es vonal a Városháza-Egyetem közt közlekedett, majd amikor 1985-ben a hajdúsági megyeszékhely 4 trolibuszvonalat létesített, akkor a 2-es villamost megszüntették, ezzel egyvágányúvá téve az addig kétvágányú közlekedést, majd pedig 2001-ben a 4-es trolit is megszüntették, amit 2009-ben újraindítottak és 2016-ig a 2-es villamost is újra el kell indítani, a második vágányt újra le kell fektetni, mert az Európai Központi Beruházási Bank megvonja a fejlesztési hitelt a várostól és még kötbért és bűntetőkamatot is fizetnie kell.
A Miskolc Városi Közlekedési Zrt.(MVK) 1895-ben azzal a céllal alakult, hogy a városban 4 villamosjárat kezdje meg működését. Az 1-es vonal a Tiszai pályaudvar-Diósgyőri vár, a 2-es a Tiszai pályaudvar-Újgyőri főtér, vasmű közt jár, majd pedig a 3-as az 1-es betétjárataként a Szinvapark Áruháztól (ma Miskolc Plaza) a Diósgyőri várig, a 4-es pedig a 2-es betétjeként a Szinvapark Áruháztól az Újgyőri főtér, vasműig közlekedett 1983-ig.
1983-ban a 2-es és 4-es villamos betétjáratokat végleg törölték a menetrendből és helyette a 86-os, 89-es, 106-os és 108-as buszokat állították forgalomba.
A villamosjáratok újraindítására nincsen semmi esély.
Nyíregyházán két villamosjáratot indítottak, amely a Nyírségi Kisvasút tulajdonában üzemelt 1955-től 1991-ig. Az 1-es vonal a Vasútállomás-Sóstó közt, a 2-es pedig a Vasútállomás-Főiskola közt járt, majd az 1991-es villamosvonalak bezárását követően 10 évig egy körjáratos trolibuszt állítottak forgalomba a Vasútállomás-Főiskola-Sóstó útvonalon, de mivel ez gazdaságtalannak tűnt 2001-ben a trolit is megszüntettk és egyiknek a visszaállítására sincsen semmiféle törekvés.
Eközben mi a helyzet a Dunántúlon?
Szombathely városa megyeszékhelyi rangját az 1860-as években nyeri el Vasvártól és az 1870-1900 közti időszakban Éhen Gyula polgármester és Hefele Menyhért a város főépítésze a közlekedés reformálásában is döntő szerepet játszik.
1898-ban felépül az ikervári vízerőmű a VEMR, vagyis a Vasvár megyei Elektromossági Részvénytársaság (mai ÉDÁSZ) tulajdonában és Szombathelyen 1899. december utolsó napjaiban két villamosvonalat építenek, amit 1906-ig még négy követ.
1900-ban az 1-es a Főpályaudvar-Fő tér-Óperint, a 2-es a Főpályaudvar-Fő tér-Gyöngyöshermán útvonalon jár.
1902-ben megnyitják a 3-as vonalat a Kórház-Kámon-Oladi víztorony közt, majd rá 1 évre jön a 4-es a Főpályaudvar-Gyöngyösszőlős-Kámon útvonalon, valamint 1905-ben az 5-ös a Bútorgyár-Fő tér-Kámon és 1 évre rá a 6-os a Bútorgyár-Kámon-Főpályaudvar közt.
Az állítólagos gazdaságtalan üzemeltetés miatt a szombathelyi villamost 1971-ben végleg megszüntetik, de az újraindításra semmiféle kísérlet sem volt.
Ugyanebben az évben, szintén 1900-ban az Ikva Erőmű Kft. szerződést köt a GySEV-vel egy városi villamoshálózat kiépítésére és üzemeltetésére.
Egy évre rá, az 1901-ves évben már három villamosjárat rója Sopron utcáit. Az 1-es a GySEV pályaudvar-Alsó Lővérek, a 2-es a GySEV pályaudvar-Felső Lővérek, a 3-as pedig a Várkerületen körjáratként közlekedve a Mátyás király útján lement a GySEV pályaudvarig, majd pedig 1905-től beállítva egy 4-es járatot, ami a mai Városi Könyvtártól indult és a Várkerület és a GySEV pályaudvar érintésével az Állami Szanatóriumig közlekedett. 1921-ben a soproni népszavazás áldozata lesz a villamos, amit ekkor megszüntetnek, aktív szerelvényeit pedig Grazba szállítják. Sopron villamosközlekedésének újraindítására a lehető legkevesebb esély sincs.
A Mecsek fővárosát, Pécs városát a legutolsók közt érte el a városi villamosépítés szele 1930-ban.
A legelső villamosvonal kevesebb, mint 10 hónap alatt épült meg, 1931 tavaszán már közlekedtek a szerelvények.
A baranyai megyeszékhelyen öt villamosjárat közlekedett. Az 1931-ben átadott 1-es vonal a Nagyállomás-Városközpont, és az ugyanebben az évben átadott 2-es vonal pedig a Nagyállomás-Egyetem közt. 1933-ban átadják a 3-as vonalat a Hadapródiskola-Állatkert-Zsolnay gyár útvonalon, majd 2 évre rá az Egyetem-Hadapródiskola-Állatkert-Zsolnay gyár útvonalon a 4-es, és végül a Városközpont-Állatkert útvonalon közlekedő 5-ös járatot 1936 nyarán. 1965-ben a pécsi villamosjáratokat megszüntetik és ezzel megszűnik a Pécsi Közlekedési Részvénytársaság (PKV) is, amely 1991-ben újraalakul és felvállalta, hogy a 3. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként visszahelyezi a pécsi villamost, amire Szegeddel, Debrecennel és az újonnan belépő Győrrel és Székesfehérvárral együtt pályázik, vállalva a 2021. december 31. határidő betartását.

Vidéki villamosok:
Szeged, 1-es vilinger a Somogyi utcában
Szeged, 3-as Bengáli vilinger átfestve
Debrecen, Bengáli villamos

Debrecen, Ganz-Ansaldo villamos

Miskolc-Tiszai pályaudvar az 1-es villamossal
Miskolc-Tiszai pályaudvar kanyarodó villamosokkal
Temesvári villamos és taxi

Megszűnt magyar vidéki villamosok:
Pécs, villamos sín maradványa
Soproni villamos (közekedett 1900-1921 közt)
Szombathelyi villamos (közlekedett 1899-1971 közt)
Nyíregyházi villamos (közlekedett 1955-1991 közt)
































Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...