Közeleg Magyarország államünnepe

Már nemsokára, pontosan 1 hét múlva lesz a magyar államalapítás ünnepe, amikor is az egész Magyarország ünnepi díszbe öltözik és Debrecen városa pedig külön ünnepséget rendez már 20. éve, amikor is a Történelmi Virágkarnevállal ünnepel a Hajdúság fővárosa.

Ajánló:
Augusztus 20.
Debreceni Virágkarnevál
Szent István
Államalapítás ünnepe
Új kenyér ünnepe
Az ország születésnapja
Az ország tortája

Barangolás Alsó-Ausztriában

Idén tavasszal szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos egynapos társasutazással látogattuk meg Alsó-Ausztria három legnevezetesebb pontját: először a tartományi fővárosban, Wiener Neustadtban, vagyis Bécsújhelyen tettünk egy viszonylag hosszabb látogatást. Kb. 4 óra hosszát töltöttünk itt el. A városnak nincsen semmilyen különösebb jelentősége, mert már hosszú évszázadok óta iparváros és közlekedési csomópont.
Bécsújhely (Wiener Neustadt) szerepe 1921 után indult drasztikus fejlődésnek, hiszen a Soproni Mozdonyvasúti-és Járműgyár Rt. központi üzeme Sopronból Bécsújhelyre költözött, majd innen 1970-ben tovább Jenbachba és ekkor vette fel a vagongyár a Jenbacher Waggonfabrik AG. nevet, 1972-ben pedig a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt.) 100 %-os tulajdonába került a cég, ezzel biztosítva stabilan a gyár fennmaradásának jövőjét, a pályaudvar pedig 1980-ban kapta meg a GySEV főpályaudvara címet, logisztikai igazgatósága és a legnagyobb teherpályaudvara a GySEV-nek pedig a közeli Wulkaprodersdorfba (Vulkapordányba) került, másik nagy személyforgalmi pályaudvara pedig Ebenfurtban található. A vasút mellett a történelem iránt érdeklődők megtekinthetik a Mária Terézia által alapított Honvédelmi Akadémia épületében a Zrínyi és Frangepán életét bemutató kiállítást, mert ezzel a két emberrel elég rondán végeztek az osztrákok. Mindkettőjüket lefejezés általi kivégzéssel gyilkolták meg, amiről az osztrákok nem beszélnek, nem is tanítják ezt. A város főterén, a Halpiac téren bonyolódik a település igen élénk és jelentős kereskedelmi élete, főleg élelmiszerpiacról beszélünk.
Innen indultunk tovább Puchbergbe. Ez a település a mellette lévő Schneeberg hegycsúcson található. Sopron-Bécsújhely útirányból, illetve Bécs útirányból könnyen megközelíthető vasúton vagy közúton egyaránt a Semmeringbahn, Schneebergbahn vagy Salamanderbahn alsó végállomása Schneeberg am Puchberg nevű kistelepülés. A vonat felső végállomása a Schneeberg csúcson van.
A Salamanderbahn (szalamadra) a cég neve, amely üzemelteti a nagyvasutat, a fogaskerekű vasutat, a siklót és a lanovkát is, amellyel elérhető a Schneebergi-vízesés. Puchberg település pedig évtizedeken keresztül a Magyar Marcipánmúzeumról volt híres, amit 70 év után Szabó mester visszaköltöztetett Magyarországra, Szentendre városába 1998-ban, amikor az öregúr már 90 éves volt és feladta a cukrászipart, de az senkit se szomorítson el, hogy utód nélkül halt meg, mert unokatestvéri ágon a ma élő Sacher és Szamos marcipángyáros famíliák a múzeumát tovább üzemeltetik, a Sacher nevű unokatestvér a Kőszegi Jurisics várban rendezett be egy Marcipán Manufaktúra Múzeumot. Szabó mestert Puchbergben, Alsó-Ausztria tartományban, Kőszegen és Szentendrén egyaránt díszpolgárrá avatták, amikor hazatelepült.
Utunk utolsó állomása a Semmering-csúcs volt, a Semmeringi-plató legnagyobb településén, Semmeringen tettünk egy igen rövidke, félórás sétát. Mivel a települést az elmúlt 3 évben teljesen átépítették, azóta amióta először ott jártam, ezért a sok fejlesztésnek köszönhetően városi rangot kapott és a régi út a településen kívülre került, az új út pedig az új központba fut be így nagyon nagy sajnálatomra a Délivasúti Múzeum Emlékhelyet már másodszorra nem tudtam megnézni.

Most pedig búcsúzóul néhány kép a vidékről:

Bécsújhely, erőd

Bécsújhely, Katonai Akadémia

Bécsújhely, víztorony

Puchberg, Szent Sebestyén-vízesés

Schneebergbahn, libegőállomás

Semmering, sífelvonókabin régről

Semmering, városközpont

Világörökségünk, a Fertő-táj

Idén nyáron szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos társasutazáson vettem részt, amely utazásnak a célpontja a Fertő-tó alaposabb megismerése volt, amelyet azért tartottam fontosnak, mert sem az osztrákok, sem a magyarok nem ismerik ezt a vidéket, mert ez egy folyamatosan változó ökológiai-biológiai rendszer.
A Fertő-tó Európa legnagyobb kiterjedésű sztyeppetava, amely Ausztria és Magyarország közt képez természetes határvonalat.
Az 1921-es soproni népszavazás a tavat 3/4-1/4 arányban osztotta meg. A tó összterületének 3/4 része Ausztria, 1/4 része Magyarország területéhez tartozik. 1945 után, a hidegháborús időszak kezdetén a tó összterülete a határsávba, az ún. "vasfüggöny-zónába" került. Újabb fordulat következett be a "puha diktatúra" kezdetével, 1968-ban az "új gazdasági mechanizmus" nemcsak a magánvállalkozások szaporodását jelentette, de ekkor új alapokra helyezték a magyar-osztrák kormányközi együttműködést is, melynek értelmében 1971-ben létrehozták a Fertő-tavi Bioszféra-rezervátumot, majd a vasfüggöny 1990-es lebontásával 1992-ben megkötötték a Ramsari Egyezményt és az osztrák és a magyar oldalt Tájvédelmi Körzetté nyilvánították, és ekkor építették fel Sarród határában a Madárvártát is. 2003-2005 közt újabb fordulatot vett a tó története: ekkor alakult meg a közös természetvédelmi terület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park-Seewinkel Nationalpark, amely a két ország közös természetvédelmi értéke és ezt az összefüggő különleges élővilággal rendelkező rendszert az UNESCO 2007-ben a természetvédelmi és környezeti világörökség részévé nyilvánították.
Most már többet nem tudok erről írni, beszéljenek erről inkább a képek.
Képek a Fertő-táj világából:

Fertőrákos, Páeurópai Piknik 20 éves emlékműve (1989-2009)

Fertőrákos, kikötő

Hansági-főcsatorna

Fertőmeggyes hajókkal

Fertőszéplak, tájházak

Frauenkirchen, a város főtere a Szentháromság-oszloppal

Fertő-tó

Ruszt, Halásztemplom oldala

Ruszt, Városháza

Mörbisch, a város a gyaloghíddal

Sarród, tájház

Fertőrákos, államhatár