pölös

Ausztria területének 28 %-át az Alpok hegyláncai foglalják el, ezzel az ország Európa legalpesibb országa, alpesibb, mint Svájc.
Az alpesi klímát két földrajzi tájegység töri meg: egyrészt a Dél-Tirol területén húzódó Dolomitok és a Lienzi-Alpok, amely egyben Ausztria és Olaszország természetes határvonalát képezi, illetve másrészt a Kelet-Stájer-dombvidék és a Grazi-medence, valamint a Karszt-Alpok és a Wörthi-tóvidék, Ausztria és Szlovénia természetes határvonala képez kivételt. Mindkét tájegység a szubmediterrán térségbe tartozik, ezért hívja nemcsak a földrajztudomány, de a közigazgatás és a történelem is osztrák mediterránumnak.
Ez a térség a legkönnyebben és a legrövidebben Szombathely felől érhető el, mert a vasi megyeszékhely és a "zöld főváros", Stájerország tartományi fővárosa, a 250 000 fős lakosú Graz távolsága 117 km, innen Karintia tartomány fővárosa, a "leghíresebb játékváros", a 90 000 fő lakosú Klagenfurt a stájer fővárostól 158 km-re található, tehát Magyarországról is gyorsan elérhető.
Grazot a magyar turisták is elég jól ismerik. Ausztria második legnépesebb városa a főváros után, a zöldfelületek aránya meghaladja a bécsit. Ausztria második legrégebbi villamosvonala üzemel a stájer fővárosban. A város oktatása 2007-ben áldozatul esett a bolognai folyamatnak: az Orvos-és Gyógyszerészet-tudományi Egyetem, a Tartományi Művészeti Főiskola, a Bölcsészettudományi-és Államigazgatási Egyetem és a Közgazdasági-és Pénzügytudományi Egyetem a 2007/2008-as tanévtől kezdve Grazi Állami Egyetem néven egy nagy intézménnyé olvadt össze és így a tanulói létszám 7 %-kal növekedett és jelenleg 43 000 diákot számlál, a pedagógusi létszám változatlan maradt. Ausztria legnagyobb nyugdíjas városa. Ezt a címet azzal érdemelte ki, hogy a város lakosságának 32 %-a nyugdíjas, hiszen az osztrák időskorúak közül nagyon-nagyon sokan itt telepednek le éveik utolsó évtizedeiben, hiszen nagyon jó a közlekedése és fejlett szociális-egészségügyi rendszerét még Erzherzog Johann és Plochl Anna időszakában alakították ki. Erzherzog Johann, a stájer herceg, vagy ahogyan az osztrákok hívják: "zöld herceg" sokat tett nemcsak a tartomány fővárosának fejlődéséért, de magát a tartományt is az ország egyik legerősebb, gazdaságilag legütősebb tartományává tette, amely fejlesztés a mai napig tart Voves tartományi miniszterelnök szociáldemokrata kormányzása alatt.
Az osztrákok által csak téglalapnak becézett, egyik legkisebb területű tartomány, Karintia is nagy területi veszteséget szenvedett el 1921-ben, amikor is déli része Dél-Stájerország néven Szlovéniához került. Karintia fejlődése nem volt olyan töretlen, mint Stájerországé, de ezt jelentősen visszavetette Jörg Haider néppárti pártelnök 15 évnyi tartományi miniszterelnöki kormányzása, hiszen nagyon erős veszteségei voltak a tartomány gazdaságának. A politikus tragikus halála után a tartomány miniszterelnöke egy erős akaratú szociáldemokrata politikus lett és azóta nemcsak Klagenfurt gazdasága lódult fejlődésnek, de az egész Karintia tartomány drasztikus fejlődésnek indult.
Ahogy Graz az ország második legnagyobb Operaházával büszkélkedhet, ahol a magyar Interoperett Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Kovács József nemcsak énekesként produkált óriási sikereket, hanem a társulat művészeti igazgatójaként is, ugyanúgy Karintiának és a tartományi fővárosnak, Klagenfurtnak is van saját híressége.
A tartományi főváros, az "osztrák mediterránum fővárosa", a 90 000 fős lakosú Klagenfurt legnagyobb nevezetességei a Játékváros, a MINIMUNDUS, amely a Lego Játékcég tulajdona, valamint a Wörthi-tó, vagy Wörthersee, amely a vízimanó-legendájáról és Maria Wörth nevű üdülőfalujáról híres. Most pedig már búcsúzunk az osztrák mediterránumtól és mielőtt autóba, vagy buszba szállnánk, vagy esetleg vonattal visszaindulnánk, vagy német és olasz ismerőseinket a Flughafen Kärntennél Klagenfurtban, vagy a Flughafen Steiermarknál Grazban repülőre tennénk előtte még néhány fotót ajánlok mindenki figyelmébe ezekről a csodálatos helyekről ízelítőbe.
Képek Grazról