2010. december 20., hétfő

Karácsony mindenhol

Mindenki máshogy ünnepli a karácsonyt. Íme néhány ezek közül, de csak képekben.




Bécs, Altwiener Christkindlmarkt
Budapest
Keleti pályaudvar karácsonya
Győr, Városháza advent este
Mosonmagyaróvár, karácsonyi jászol
Pozsony, a főváros karácsonyfája
Szombathely, adventi vásár a Fő téren

Csorna, adventi jászol
A karácsonyi képek közül a kedvencem: 
Soproni werklis Mikulás
Ezekkel a képekkel kívánok minden kedves olvasómnak Kellemes karácsonyi ünnepeket és blogírásban gazdag új évet minden kedves blogtársamnak is! Az új évi jókívánságokkal vigyázni, nehogy megártson, mint a soproni werklis Mikulásnak a krampampuli, mert akkor meg van annak veszélye, hogy nagyon hamisa kezd születésnapi dalokat énekelni karácsony ünnepén!
Új esztendőben jelentkezek újra szerzőtársammal, edével együtt.






2010. december 17., péntek

50 éves a TEE (1957-2007), 45 éves az IC (1965-2010)

Megpróbálom rövidre fogni.
A történet valahol 1920 körül kezdődött, amikor az EUROLINES cég részvénytársasági formában hajózási vállalatként alakult meg Dánia és Hollandia közös tulajdonában, fele-fele arányban. A tulajdonosok rájöttek, hogy mivel a tengerhajózásnál megtelt a piac megalapították a cégen belül önálló üzletágként a közúti fuvarozási vállalatot osztrák kisebbségi tulajdonnal Blaggus AG. néven 1960 körül, majd pedig nyugat-német közreműködéssel az EUROLINES Bahnreisen AG. névvel egy vasúttársaságot, amely az 1957-ben menetrendszerinti forgalomban elindított Trans Europe Express (TEE) üzemeltetője lett. Az EUROLINES Bahnreisen AG. cég 1965-ben alakult Frankfurt am Mainban.
A Trans Europe Express vasúthálózatot Franciaország, Svédország, Norvégia, Finnország és a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) közösen alapították annak érdekében, hogy a Bajkál-Amúr Vasútvonal és a Trasz-Szibériai Expressz ellensúlyozásaként kiépüljön egy transzkontinentális vasúthálózat Európában, mert az ázsiai földrészen ekkor már 50-60 éve kiépült egy egységes, nagyon sűrű vonalhálózattal rendelkező vasúti hálózat.
A TEE egy nagyon drága luxusvonatként közlekedő szuper-expresszként közlekedett, de a szerelvények üzemeltetése ráfizetéses, gazdaságtalan volt az alapító tagországok számára, ezért az ekkor újonnan alakult EUROLINES Bahnreisen AG. cég felkarolta a TEE ügyét és 8 év veszteség után elkezdett a 9. évben minimális nyereséget termelni.
Az EUROLINES Részvénytársaság feldarabolódott 1980-ban, a legrégebbi EUROLINES cég, a hajózási vállalat Nordlines-Scandlines néven 100 %-ban csak tisztán hajózási céggé alakult és tulajdonosai a dán és holland alapítók maradtak. Először Ausztriában változott meg a közúti fuvarozási vállalat, magyarul autóbusz vállalat neve Blaggus-ról EUROLINES-ra 1985-ben, majd pedig a Magyarországon is 1987 óta jelen lévő Blaggus Volánbusz neve is megváltozott 2000-ben a Népliget autóbusz-állomás átadásával EUROLINES Magyarország Zrt.-re, 1986-ban pedig az EUROLINES Bahnreisen vasút-közlekedési cég neve változott meg InterCity International Bahn-ra, 1988-ban pedig InterCity Intenational Railway-re változott.
Az utolsó TEE szerelvény 1985. szeptember elején gördült ki Frankfurt főpályaudvaráról Párizs Gare d’Est-re. Ezeknek a szerelvényeknek egy része a török vasutak hálózatát gazdagítják, illetve másik részük az AmTrak-hoz kerültek, a maradék egyharmaduk a szerelvényeknek pedig a Deutsche Bundesbahn-hoz (DB) kerültek, az 1990-es német egység után pedig a régi TEE szerelvények jelenleg belföldi InterCity-vonatként közlekednek.
Az InterCity születésnapjára nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az Alstom és a Siemens gyárak jóvoltából, az osztrák-német-francia-svéd-dán-holland-norvég-és finn vállalkozóknak köszönhetően létrejött 1965. szeptember 1-jén egy sikertörténet, mely töretlenül szárnyal a világsiker felé, 1986-ig a neve TEE, vagyis Trans Europe Express, 1986-tól pedig InterCity (IC), InterCityExpress (ICE), EuroCity (EC) és EuroNight (EN) néven vált közismertté.
Mára ez a hálózat a világ vasúthálózatának több, mint felét ( 56-58 %) uralja, mert a modernizációs törekvések az InterCity-tagvállalatok vezérigazgatóinak és ügyvezető igazgatóinak jóvoltából nem álltak meg, hanem egyre jobban fejlődik és rohamosan, dinamikusan tör utat magának a légi közlekedéssel szemben. Egykori buszvállalata, az EUROLINES pedig luxusautóbuszaival a világ minden pontjára elrepíti utasait, a Nordlines-Scandlines óceánjáróival kétszer is utaztam: Dover-Calais, illetve Németországból Dániába. Ezek a menetrend szerinti hajójáratok is ugyanolyan patikatisztaságúak, mint a vasúti kocsijaik és autóbuszaik.
További boldog születésnapot kívánok az InterCity-nek és a Trans Europe Express-nek!
Ajánlom sok szeretettel olvasóim figyelmébe a következő erről szóló könyvet:
Pécsi Direkt Kft. – Alexandra Kiadó: 1000 mozdony
Kiadás éve: 2006.
A Trans Europe Express-ről szóló ajánlás a könyv 130-131. oldalán, illetve 296-297. oldalon olvasható.
Az alábbi linkek kiegészítik a leírtakat:

2010. december 1., szerda

Budapest, Budapest, de csodás, csak nem éppen latyakban

Múlt hét csütörtökön már telefonáltam K. G. barátomnak, mert a Műszaki Múzeumba néhány kiszuperált optikai eszközt vittem fel, ami még anyai nagyszüleim öröksége volt és ezek az eszközök nálam csak porosodtak, de a tudomány-és technikatörténet szempontjából még hasznos kincsek lehetnek.
Jött az InterCity-szerda, a mai nap, amikor minden IC-, EC-, EuroNight (EN) és RailJet (RJ) vonaton a pót-és helyjegy árát nem kell megfizetni, ezért ma mentem a budapesti körutamra.
Még az IC-vonatok közlekedéséhez annyit kiegészítésnek, hogy az egész InterCity-vasúthálózat története valahol 1965 táján kezdődött a Köln-Puttgarden, illetve Frankfurt am Main és Párizs közt elindított TEE (Trans Europe Express = transzeurópai nemzetközi gyorsvonat), amit a dán-holland közös alapítású InterCity International AG. cég indított el még az Eurolines Nemzetközi Hajózási Részvénytársaság melléküzemágaként, de először 1987-ben az Eurolines cégről levált az InterCity International, amely cég a székhelyét Brüsszelből Frankfurtba helyezte át és 1988 őszén a legelső InterCity vasúti járat az 4-es számot kapva Verdi néven Milano-Dortmund közt indult el, majd a második járat 1989-ben indult a Budapest Keleti pályaudvartól Dortmundig közlekedő Liszt Ferenc EuroCity 66-os járatszámmal és ugyanebben az évben a Budapest Keleti pályaudvartól 40-es járatszámmal közlekedő EuroCity vonat Bécs Westbahnhofig járt. Ezekből a vonatokból RailJet járat lett, a Liszt Ferenc RailJet EuroCity vonat végállomását Dortmundból München főpályaudvarára helyezték át.
Magyarországon a legelső InterCity vonat az 1991-es InterCity Vasút Magyarország Kft. megalakulásával 1992 tavaszán Budapest Keleti pályaudvar és Miskolc Tiszai pályaudvar közt indult el. A Dunántúl InterCity-sítése 1995 tavaszán kezdődött a Budapest Keleti pályaudvar-Győr-Sopron-Bécsújhely vonalon, illetve leágazással a Győr-Csorna-Szombathely vonalon, 2007 után meghosszabbítva Körmend-Szentgotthárd útirányon át Graz főpályaudvarig. Ezt az általam feltett ajánlók bizonyítják, az IC-vonatok Sopron felé Kapuváron is megállnak, illetve Budapest-Győr közt Tatabányán, Győr-Hegyeshalom közt Mosonmagyaróváron is megállnak.
Amikor a győri főpályaudvarra kiértem, akkor a Bécs Westbahnhofról érkező RailJet Lehár 8.25-ös érkezése 5 perccel később, 8.30-kor történt, de mire a Budapest Kelenföldre érkeztem a menetrend szerinti 9.32-kor, 9.43-ra ért be.
9.50-kor indult egy 103-as busz, amire gyorsan felszálltam és egy óvoda középső csoportos gyereksereggel utaztam két óvónéni kíséretében az Újbuda Center Bevásárlóközpontig, mert ott mikulásos ünnepségre mentek. Innen már csak 2 megállóra voltam a Dombóvári úttól, ahol leszálltam a 103-as buszról. Bementem a Kaposvár utcán, a múzeum főbejárata zárva. Hívtam a Műszaki Múzeum központi számát és mondta a portás, hogy várnak és kinyitja. Még mindig semmi. Újra hívtam, mire ő megszólal: "uram! Ne a Prielle Kornélia felől, a főbejáraton tessék bejönni, hanem a Kaposvár felől". Mire mondtam, hogy rendben és a hátsó bejáratnál már várt a portás a K. G. barátom által letett ajándékozási szerződéssel, amit értelemszerűen kitöltöttem és aláírtam. Ekkor volt 10 óra 10 perc.
Szerzőtársam, ede még a RailJeten hívott, hogy Győrben esik a hó. Kinéztem Biatorbágynál az ablakon és mondtam, hogy az nem baj, mert milyen kár, hogy a fényképező nincsen nálam, mert néhány szép, havas téli képet csinálok szeretett szülővárosomról, Nagy-Budapestről.
A következőt vettem észre: visszaszálltam a Dombóvári úton a 103-as buszra és tiszta latyak volt az egész Lágymányos.
Útvonaltervező szerint a Műszaki Múzeumból a Közlekedési Múzeumba a lehető legegyszerűbb, legkevesebb átszállással, legkevesebb gyaloglással és lehető leggyorsabban az a változat tűnik, mely szerint a 103-as buszra felszállva a Dombóvári útnál 2 megállót utazva a Mester utcánál (ahol a Lurdy Ház van) átszállok az 1-es gyors villamosra 11 megállót utazva rajta az Ajtósi Dürer sorig és ott az Erzsébet királyné útjai aluljárón át kb. 20 m-re van a Közlekedési Múzeum főbejárata. Ezt nemcsak a Topolisz útvonalkereső, de én is így gondoltam.
Dombóvári útnál felszálltam a 103-as buszra, amely egy Volvo Alfa Localo 7700 típusú alacsony padlós volt, melynek digitális utastájékoztatója van. Látom, hogy a Dombóvári út után megáll a Lágymányosi-hídnál, ahol az 1-es gyors villamos végállomása van. Nagyszerű, mondtam és leszálltam, hiszen ott egyszerűbb átmenni. Tévedtem, mert egy alul-és felüljáró-labirintus rendszer van kialakítva ahhoz, hogy a buszmegállóból a szemben lévő kb. 10 m-re lévő villamos végállomáshoz átmenjél. És hozzáteszem még ehhez azt is, hogy folyamatos csúcsforgalom van, mert a Lágymányosi-híd 4 sávja 6 sávvá szélesedik a híd lejáratánál, amiből 2 kanyarodó sáv, a két szélső. Az első a Boráros tér felé, a másik oldal legszélső sávja, a hatodik sáv pedig Soroksár-Dunavarsány-Nagykőrös felé, illetve még ezen a sávon megy a Dunaújváros-Pécs forgalom is. Tehát 10 percnyi toporgás és várás után láttam és rájöttem, hogy lehetetlen a labirintus rendszer megkerülése nélkül átmenni a villamos végállomáshoz, ezért újra felszálltam a 103-as buszra és megint egy megállót mentem és leszálltam a Mester utcánál és átszálltam végre valahára az 1-es gyors villamosra. Ez azért gyors villamos (ilyen még a 2-es, 3-as, 28-as, 37-es, 62-es villamosok), mert vannak kiemelt vagy csomóponti megállók, ahol mindig megáll a járat, de van olyan állomás, ami csak feltételezett megálló, vagyis csak akkor áll meg, ha jeleznek és van fel-és leszálló utas, mert ha nem, akkor továbbmegy. Ilyen a budapesti buszok közül a 103-as, a 33-as és a 86-os busz.
Az 1-es gyors villamossal az Ajtósi Dürer sorig utaztam, a Mester utcától számított 11. megállónál szálltam le. Ez a villamos érinti a főváros legtöbb kerületét: IX. kerület, X. kerület, VII. kerület, XIV. kerület, XIII. kerület, IV. kerület és III. kerület. A 10 perces késésem miatt a Közlekedési Múzeum főbejáratát 11 óra 16 perckor pillantottam meg. Az 1-es gyors villamos Tátra kocsikkal közlekedik.
Mindig nagyon-nagyon boldogságos érzés, szinte egy őszinte szerelem érzése fog el, amikor a jó öreg "Közlekedésit", ahogy a pestiek hívják megpillantom. Városliget széle, Városligeti körút 11-13, ahol egy főváros született 1890 körül. Innen csak karnyújtásnyira van a pestiesen PECSA (Petőfi Csarnok), amelyet 1986-ban adtak át és 1993 óta a Repüléstörténeti-és Űrkutatási Múzeum állandó kiállításának ad otthont, amely szintén a Közlekedési Múzeum része.
Most vissza a Közlekedésihez. Szép komótosan nézelődtem, 11.30-kor indították a vasútrészlegen a földszinti terepasztalt, azt megnéztem, utána játszottam a bedobós terepasztallal, amely úgy működik, hogy 2 szerelvény meg 5 percig egy 100 Ft-os érme bedobásával. Bedobtam, működött és gyönyörködtem. Felmentem a hídrészlegre az új épület 1. emeletére, mert olvastam a Pesti Estben, hogy Széchenyi István remekművei vannak ott kiállítva. Megnéztem, tényleg néhány érdekesség volt összeszedve Széchenyi és Sina munkásságából (Sina György báró görög származású bécsi bankár, a Lánchíd Részvénytársaság alapító vezérigazgatója és Széchenyi István gróf gyámapja volt.), melynek címe: a Hídember gépei volt. Ez a kiállítás márciusig tekinthető meg itt, ebben az épületszárnyban. Ekkor már 12.10 volt és szólt a mobilom. K. G. barátom volt a Műszaki Múzeumból. Megkapta a karácsonyi lapot, amit vittem az OMM-be, valamint a régi optikai eszközöket, amelyeket vittem. Egy részük használható és kiállítható, amelyek pedig nem, azokat pedig ő hazaviszi, mert a barátnője elektromérnök kutató és mindketten gyűjtik a régi műszaki berendezéseket. Megkávéztam a múzeum büféjében és elmentem WC-re is. Majd átmentem az autós részlegre, ahol újdonság volt, hogy 100 Ft-os érme bedobásával működésbe lehet hozni egy nagyító szerű gépet, ahol 10 autós képet lehet nézni 3 D felbontásban képenként 2 percig, ami automatikusan vált. Kicsit kényelmetlen, mert csak nagyon minimálisan lehet a magasságát állítani a gépnek és ahogy a teremőrtől hallottam 6-15 éves kor közti gyerekek magasságára tervezték ezt és az én 35 éves magasságomnak kicsit kényelmetlen volt, de azért élveztem és ki is próbáltam, mert nagyon hősiesen végignéztem a képeket.
Közben vettem ajándékokat is, majd 12 óra 47 perckor voltam kint a Hermina úton a trolimegállóban. Dupla trolimegálló volt, mert a 72-es és 74-es trolinak közös megállója van. A 74-es troli is jó lett volna, mert az a Károly körútig megy, Károly körút-Dob utca a végállomása, de az az orrom előtt ment el. Így a 72-es trolival mentem le az Arany János utcáig, ahol a 72-es és 73-as trolinak van a közös végállomása. Innen kb. 50 m gyaloglással értem el a Magyar Kereskedelmi-és Vendéglátóipari Múzeumot, ahol a Dobos C. József élete és munkássága című kiállítást és a Divat a századfordulón című kiállítást néztem meg, utána pedig tortakínálás volt, mivel idén 125 éves a dobostorta, Dobos C. József találmánya. Kifelé jövet összefutottam a múzeum főmúzeológusával, S. asszonnyal, akit a Műszaki Múzeumban ismertem meg a kávé története című kiállításon idén februárban.
Mivel az épülő 4-es metró miatt az egész Baross tér, beleértve a Keleti pályaudvar közvetlen környezetét jobban le van zárva, mint a Pompei ásatási területe, ezért nagy örömmel nyugtáztam, hogy ha közös végállomása van a 72-es és 73-as trolinak, akkor csak az alsó végállomásban lehet eltérés. Nyertem, a 73-as troli másik végállomása a Baross tér, Keleti pályaudvar. Az Arany Jánostól a Keletiig az utat 12 perc alatt teszi meg a 73-as troli, az eredeti útvonaltervező által javasolt legrövidebb a kisföldalattival a Bajcsy Zs. úttól 1 megálló a Deák térig és onnan átszállni a 2-es (piros) metróra és a Keletinél leszállni kombinációval pedig 19 perc lett volna. 7 perc nagyon-nagyon sok időnek tűnt, főként ebben a latyakos szar időben.
A Városliget és a Közlekedési Múzeum környéke gyönyörű, havas téli táj képét mutatta, de a Belváros, a Bazilika környéke és a Keleti pályaudvar és Baross tér egy nagyon ragacsos, szar, nyúlós-foszlós trágyalé volt, ami eléggé illuzió romboló látványt nyújtott.
14 óra 43 perckor voltam a Keleti pályaudvar pénztáránál, majd pedig megvettem a pótjegyet a 15 óra 10 perckor induló RJ-re Győrig, ez a járat Münchenig meg, most amikor befejezem az írást, akkor ez a vonat, amivel Győrig utaztam már valahol Salzburg előtt jár nem sokkal. A RailJet Liszt Ferenc (15.10-es müncheni RJ) 16 óra 32 percre volt kiírva menetrend szerint Győrbe, de csak 16.43-kor gördült be a győri főpályaudvarra, ahol szintén a koszos, nyúlós, ragacsos nagyvárosi havas latyak látványa fogadott.
Egy nagyon mozgalmas nap volt, de nagyon jól éreztem magamat.

Ajánlók:
IC-vonat
EC-vonat
EN-vonat
RailJet
Újbuda Center
Lágymányos
Lurdy Ház
Lágymányosi-híd
1-es villamos
30 éves a budapesti Tátra villamos
Ajtósi Dürer sor
Ajtósi (Albrecht) Dürer
IX. kerület
X. kerület
VII. kerület
VI. kerület
XIV. kerület
XIII. kerület
III. kerület
Közlekedési Múzeum
Városliget
Sina György
Vidámpark
Nagycirkusz
Állatkert
Széchenyi-fürdő
PECSA
72-es troli
74-es troli
Károly körút
Arany János utca
Bazilika
Magyar Kereskedelmi-és Vendéglátóipari Múzeum
Dobos C. József
Dobostorta
73-as troli
Bajcsy-Zsilinszky út
Földalatti vasút
Deák tér
Baross tér
Győr Főpályaudvar
Tatabánya

2010. november 30., kedd

Az acélugrás / Per Wahlöö

Most olvastam.
Szerző: Wahlöö, Per
Kiadás helye: Budapest
Kiadó neve: Európa Könyvkiadó
Megjelenés éve: 1973.


Azért olvastam, mert a mostanában nagyon divatos skandináv krimik egyik előzménye ez a könyv. A szerzőnek több krimije is van, mint például Az ellopott tűzoltóautó.
De ez más.

Ez egy olyan könyv, mintha Orwell és Cook egy pillanatra összefogtak volna egy könyvet írni.
Mindenkinek ajánlom.

2010. november 26., péntek

Villamostörténet kialakulása

A villamos fogalma:
1.) történelmileg: a vasúthálózat kialakulása után, az 1870-1880 közti időszakban jött létre, élenjáró példája a mai napig is Németország.
2.) technikailag: a kötöttpályás közlekedés sínpályával és alsó-vagy felsővezetékkel működő közlekedési-szállítási módja.

Villamosok fogalom tágabb értelemben az elővárosi vasutakat, helyi érdekű vasutakat (HÉV) is jelenti. Ennek élenjárója pedig Ausztria és Svájc, amelyek a legsűrűbb elővárosi vasút-és HÉV-hálózattal rendelkeznek.

Gazdaságosság és üzemeltetés:
előnye: a gyors és környezetkímélő szállítás a zárt pályás közlekedés miatt.
hátránya: a drága pályaépítés és a magas üzemeltetési költség az áram ára miatt, amely csak hosszú távon térül meg, ezért a magán villamostársaságok is állami vagy önkormányzati támogatást kapnak a pálya megépítéséhez, ún. kedvezményes fejlesztési hitelt.

Általában kis üzemméret is elegendő a nyereséges fenntartáshoz (Ausztriában sokan kft. formában üzemeltetik a villamoshálózatot: StLB, WLB, Gmunden).

A villamosok gyártása elég nagy ráfizetést termelő ágazat, tehát nem minden gépgyár vállalja az ezekkel járó kényszerű intézkedéseket. Ezért a világpiacot 15 gyártó uralja!

Nem piaci részesedésük sorrendjében írom, hanem történelmi-kronológiai sorrendben, kialakulásuk időrendjében:
Siemens
AEG
Fiat-Ansaldo
Ganz-Ansaldo (1990-ig Újpesti Villamos-és Vagongépgyár: UV-villamosok)
UV-villamos
KCSV-villamos
DÜWAG
ELIN
Bombardier
CKD Praha
Skoda
Tatra
Alstom
Stadler
Kiepe (1945-ig Schwechati Gépgyár)
Crotram (1996-ig Croatia Zastava Gépgyár)
Lada (hivatalos nevén: AVTO-VAZ Gépgyár)

A felsorolt villamosgyártók honlapját végigböngésztem és a változásokat is leírom.
Jelenlegi sorrend:
Az AEG-nél a villamosok gyártása megszűnt, a Fiat-Ansaldo 1925-ben harci járműveket kezdett gyártani, a villamosüzletága megszűnt, ez csak rövid ideig volt a gyár profilja. Az ELIN gyár 2000-ben egyesült a Siemens vállalatbirodalommal. A CKD Praha megszüntette villamosgyártó részlegét, a Tatra is felszámolta villamosgyárát. A Kiepe megszüntette villamosgyártó részlegét, a Lada szintén végleg leépítette villamosgyártó üzemét.

Jelenlegi gyártók:
ELIN-Siemens
Ganz-Ansaldo
DÜWAG
Bombardier
Skoda
Alstom
Stadler
Crotram

Ezt hívják globalizációnak, amikor kezdetben vala 15 gyártó és a piac telítettségének köszönhetően csak a jobbak maradtak a versenyben és mára már csak 8 cég verseng a közlekedési vállalatok kegyeinek elnyeréséért.

Advent után karácsony

Ez most csak egy rövid szösszenet lesz.
Gondolom, hogy már mindenki várja a karácsonyt, kicsik és nagyok egyaránt.
E héten van advent 1. vasárnapja, lehet gyújtani az első gyertyát a koszorún és természetesen hívni a tűzoltókat és az égésplasztikai ügyeletet is. Általában a krónikus pirománok ott végzik. Na jó, ez csak a rosszindulatom!
Most pedig kulturális ajánló következik:
Karácsony:
karácsony
Mikulás
Advent
Győri Téli Fesztivál
Bécsi Karácsonyi Vásár
Schönbrunni Karácsonyi Vásár
A világ karácsonyai
Berlin karácsonya
Pozsonyi Karácsonyi Vásár
Nagykarácsony
Christkindl
Christkindl templom
Karácsonyfa

2010. november 18., csütörtök

Trolibuszok fejlődéstörténete

Ez egy érdekes közlekedési téma. Mi is az a trolibusz? Kérdezte Dr. B. 4 évesen Gy.-től. Ha busz, akkor miért van áramszedője, ha pedig villamos, akkor miért van gumikereke? Gy. nem tudott válaszolni a fiának, mert ez egy fogas kérdés volt. Erre még magam sem tudom a pontos választ.
Egy viszont biztos: valamikor az 1890-es években emeletes változatban Angliában állt forgalomba az első trolleybus nevű jármű.
1903-ban indult el az első magyar trolibusz Poprád-Ótátrafüred közt. Majd ezt követte az 1930-as évek elején üzembe helyezett első budapesti troli, amely Óbuda Fő tér-Margit híd pesti hídfő közt ingázott naponta többször, majd pedig ennek szárnyvonalaként az Óbuda Fő tér-Aquincumi Múzeum közt adták át a második vonalat, de ezt rövid 4 év után, 1932-ben állították le, mert már ekkor érződött a II. világháború előszele.
A BKV ez időpontra datálja a budapesti troli történetét, vagyis az 1932-es esztendőre. A téma nagy ismerője Legát Tibor, a Buszoskönyv szerzője és szerkesztője többször utal a trolibusz hányatott sorsára.
A II. világháború lezárását követően átadják Budapesten a legelső trolibusz vonalat a menetrend szerinti forgalomnak 1949-ben, amely Sztálin 70. születésnapjára való tiszteletből a 70-es számot kapja. Majd ezt követik szép sorban átadott újabb és újabb troliszakaszok átadása, amely 1993-ban a legutoljára átadott és legrövidebb szakaszként közlekedő 83-as troli lesz.
1949-ben a 70-es troli az ukrán importból származó ZIU 3-as típus lesz, amelyből Csehországban és a gyártó Szovjetunióban létezett pótkocsis változat is. Majd pedig 1970-1979 közt jönnek a ZIU 5-ös és ZIU 9-es trolik.
Nagy előrelépést jelent a zuglói troli átadása 1980-ban, amelynek 3 főága lesz: ezek közül a legelső a 80-as, amely a Keleti pályaudvar, Kerepesi úttól az Örs vezér tere metróállomásig közlekedik, majd 1 év múlva, 1981-ben a 81-es (ÖRS VEZÉR TERE M + H - FOGARASI ÚT), majd pedig rá 1 évre, 1982-ben indul a 82-es troli, amely eredetileg az Örs vezér tere metróállomástól a Lumumba utcáig (1990-től Róna utca) közlekedett és 1995-től meghosszabbították az útvonalát az Uzsoki utcai kórházig.
A zuglói trolik már az Ikarus 260-as, Ikarus 280-as és Ikarus 415-ös kocsikkal közlekednek.
2003-ban modellfrissítést hajtott végre a BKV és a Ganz-Transelektro gyártól 10 db Skoda Solaris Trollinot vásárol, amelyek alacsony padlósak és így a kerekes székesek, babakocsisok, öregek is könnyebben használhatják a tömegközlekedést. Ilyen alacsony padlós járatok a 83-as, 70-es, 74-es, 74/A-s, 76-os és 78-as vonalakon járnak.
A II. világháború után a megszűnt óbudai trolit felváltja fokozatosan a 4-es és 6-os villamos Margit-hídon való átvezetése a Moszkva térig, illetve teljesen kiépül a mai 86-os busz útvonala, a trolik csak a pesti oldal legzsúfoltabb és legforgalmasabb részein közlekednek.
És ezzel párhuzamosan mi a helyzet vidéken?
Szegeden több mint 100 éve van villamosjárat, jelenleg 4 vonallal, 1978 óta pedig trolihálózata is fokozatosan kiépül, jelenleg 6 vonallal. 1980-as évjáratú Skoda-Karosa és 2001-es gyártású Mercedes Conecto trolikat használ a Pick Szalámi fővárosa.
Debrecen egyetlen egy villamos vonalával nem tartozik a közlekedésileg nagyon fejlett városok közé, 1,5 trolivonala pedig édeskevés a 205000 főt számláló hajdúsági megyeszékhely zökkenőmentes utasforgalmának kiszolgálásához, bár a ZIU 5-ös és ZIU 9-es trolik 1985-ös beszerzését követően 2000 után fokozatosan Skoda Solaris Trollino járműveket vásároltak, ezzel egyidejűleg a Ganz tuja és bengáli típusú villamosokat is alacsony padlós Fiat Ansaldo villamosokkal váltották fel a Debreceni Közlekedési Zrt.-nél, a DKV-nál. 
Újabb internetes hírforrások szerint, amit tegnap este olvastam (2010. november 18.) Debrecen városának nem volt következetesen végiggondolt közlekedési koncepciója. Az 1980-as évek elején szűnt meg a 2-es villamos 60 év menetrend szerinti forgalom után, amikor is a 31-es és 32-es busz váltotta fel ezt a villamosjáratot. A Nagyállomás-Egyetemi lakótelep útvonalon közlekedett ez a járat. Majd megint egy elhibázott döntés volt az 1981-ben üzembehelyezett 4-es troli 1999-es megszüntetése, amit 2008-ban újraindítottak. Így a debreceni troli 1,5 járatról 2,5 járatra bővült. A debreceni 2-es villamost várhatóan 2013-2020 közt újra elindítják és ezzel megszüntetve a 31-es és 32-es buszjáratot. Erre a villamostenderre a legesélyesebb a lengyel FSM (jelenleg Daewoo Polonia Autógyár, Chevrolet) cég, amely a szegedi villamosokat is szállítja. A 4-es trolibusz Debrecenben körjáratként közlekedik: Segner tér-Klinikák-Egyetem-Segner tér.
Ajánlók:
Óbudai troli:
ZIU 9:
Ikarus 260:
Ikarus 280:
Trollino-Skoda:
Szegedi troli:
Szegedi villamos:
Szegedi Közlekedési Kft:
Skoda-Karosa:
Mercedes Citaro:
Bengáli villamos:
Debreceni Közlekedési Zrt.:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen t%C3%B6megk%C3%B6zleked%C3%A9se
Képek a trolik világából (csak trolik!)
Trolik csúcsforgalomban
ZIU 3-as troli


ZIU 7-es troli
Első troli: trolleybus


DAF csuklós troli




Irisbus troli




Iveco trolik
MAN csuklós troli


Mercedes troli az 1950-es évekből
Scania troli

Volvo minitroli

81-es troli Ikarus 280-as kocsival (BKV)
Ganz-Skoda Solaris Trollino csuklós Szegedről
Sárga troli, Ikarus 260 oldalról
Budapest, Ikarus 435 troli
Bp., 70-es Ganz troli a Kossuth téren

2010. november 14., vasárnap

Budapesti bolyongásom

A győri gyorsról, ami Rajkáról indult és egykocsis Flirt volt előbb ért be Budapest Kelenföldre, majd felszálltam a 103-as buszra, amit megújítottak és a fekete helyett piros járat lett, ami gyorsjárat lett. Ez azt jelenti, hogy a busz ugyanazon az útvonalon jár Kelenföld vasútállomás és a Népliget autóbuszállomás közt, összesen 3 megállót vettek ki abszolúte értelmetlenül, mert ezeket a megállókat feltételes megállókká tették, ami azt jelenti, hogy a járat csak akkor áll meg az adott megállóban, ha le vagy felszálló utas van a megállóban. Megérkeztem az Országos Műszaki Múzeumba, ahová muzeális kincseket vittem, amelyeket ede küldött. K.G. barátom, a múzeum munkatársa elvette a kincseket tartalmazó csomagot, majd pedig visszahívott a délutáni számítástechnikai előadássorozatokra, melyeknek ő volt az egyik szervezője és rendezője is.
Amikor K.G. barátomtól megtudtam, hogy csak 14 órától lesznek az előadások, akkor agyilag átszerveztem a programot. A délutánra tervezett Budapest Galériába tervezett programomat áttettem délelőttre. Ekkor már 12 óra volt.
A BKV útvonaltervezője és a Topolisz Kft. útvonaltervezője egyaránt azt adta ki a legrövidebb útvonalnak, hogy a Dombóvári útnál kell felszállnom a 33-as buszra és 1 megállót utazva a Karinthy Frigyes útnál kell átszállnom a 86-os buszra. A bökkenő csak az volt, hogy ez nem 1, hanem 2 megálló volt és a sofőr szólt, hogy hol szálljak le. A 33-as és 86-os buszok alacsony padlós Volvo buszok, amelyek Lengyelországban az FSM Autógyárban (régen kis Polski és nagy Polski) készülnek Ikarus motorból és műszaki adottságokkal, Magyarországon a Járműtechnika Kft. gyártja őket, amely Széles Gábor vállalkozó tulajdona.
A 86-os busszal elmentem a Kiscelli útig és leszálltam. Bementem a III. kerületi Főpostára, ahol a Polgármesteri Hivatal irányába elküldtek, hogy ott kérdezzem meg, de az csak egy Okmányiroda volt. A keresett Lajos utca 158 sehol nem volt. Majd néhány járókelőt szólítottam meg, ahol volt a 90 éves fogatlan nénikétől a BKV autóbuszvezetőn át 20 éves egyetemi hallgatóig mindenki. Ezek mind mást mondtak. Az utolsó volt a 20 éves egyetemista hallgató lány, aki ott is született és ott is lakott mindig. Ő mondta nekem, hogy ahol te állsz attól 10 méterre van egy földszintes ház: Óbudai Galéria. Ezt kerestem. Ekkor Óbuda Fő terén álltam és fényképeztem. Nagyon szép városháza, szabadtéri színpad és köztéri szobrok voltak ott.
Az Óbudai Galériában a teremőr nénit kérdeztem, hogy az időszaki grafikai kiállítás Önöknél van? Mondta, hogy nem, mert ők az Óbudai Galéria Vasarely Gyűjteménye, a grafikai kiállítás ugyanezen intézmény Budapest Galériája a megközelítendő cél. Vagy 15 perc gyalog, vagy pedig a szentendre-óbudai hévvel 1 megálló. Árpád hídnál felszállás, Tímár utcánál leszállás. Köszönöm, mondtam nekik és felszálltam a HÉV-re, miközben lefényképeztem az óbudai zsinagógát, amely ma már nem aktív, mert a főbejáraton és az oldalbejáraton is egy nagy rozsdás lakat lityegett, de a MAZSIHISZ Óbuda-Békásmegyeri Területi Szövetsége felújíttatta a Goldberger Alapítvány támogatásával 2005-ben. Ezt tanúsítja az emléktábla. Az Országos Textilipari Múzeum előtt mentem el, Lajos utca 150. szám alatt van, 2001-ben a gyáralapítás 130 éves évfordulójára az Országos Textilipari Múzeum Goldberger Gyártörténeti Kiállítóhely nevet vette fel. Bementem a Budapest Galériába, amely egy kétemeletes épület, régen raktár volt. Ezt a múzeumőr mondta, aki már születése óta ott lakik és mondta, hogy már ő 70 éves! Nagyon rövid volt a kiállítás, mert ez egy időszaki tárlat volt, szép volt, csak kicsit elvontak voltak az alkotások. Ez az óbudai bolyongásom időszaka 12.25-től 13.40-ig tartott, amikor is az Árpád-hídnál felszálltam a HÉV-re és bevonatoztam a Batthyány térre, ahol a 41-es villamosra felszállva a Fővárosi Művelődési Ház megállóig utazva újra visszatértem az Országos Műszaki Múzeumba (OMM) K.G. barátomhoz és 14.20-tól 16.30-ig. Igen-igen érdekes előadásokat hallottam a Retro '85-ről!
Az első számítástechnikai előadást a PC-Guru Magazin alapító-főszerkesztője tartotta az Amiga számítógép történetéről, a második a magyar ATARI-Klub alapító tagjai tartották, akik közt találtam K.G. barátomat és a bátyját, K.Gy. informatikust is. A harmadik előadó a Neumann Társaság főtitkára volt, aki alapító főszerkesztője volt a Mikroszámítógép Magazinnak és meghonosítója volt a TV-Basic tudományos előadássorozatnak. A PC-Gurus és ATARI-Klubos előadók 30-45 év közti fiatalok voltak, a harmadik előadó 78 éves volt, ő egy villamosmérnök professzor volt.
Napomat ott fejeztem be, ahol kezdtem: az OMM előtt szálltam föl a 103-as buszra és irány a Kelenföldi pályaudvar, ahonnan a soproni gyorssal, ede szerint a zörgőssel jöttem haza Győrbe és volt egy nagyon hosszú, de jó napom.
Ajánlók:
Stadler Flirt 
103-as busz 
33-as busz 
86-os busz
Országos Műszaki Múzeum
Óbuda-Szentendrei HÉV 
Árpád-híd 
Batthyány tér 
Fővárosi Művelődési Ház 
41-es villamos
Országos Textilipari Múzeum, Goldberger-ház 
Óbudai Zsinagóga 
Óbudai Gázgyár
Óbudai Városháza
Óbudai Galéria
Óbuda
Budapest III. kerülete
Hajógyári-(Óbudai)-sziget
Óbudai Egyetem
Római kori Fürdőmúzeum
Óbudai Társaskör
Hercules-villa

2010. november 12., péntek

Budapesti vasútállomások

A budapesti vasútállomások története a Nyugati pályaudvarral kezdődött Indóház néven 1846-ban, amikor is a Vácig 45 km-es szakaszt átadták, majd folytatódott a Déli Vasúttársaság tulajdonában álló Dél-Budai Indóházzal 1872-ben, a jelenlegi Déli pályaudvarral. Majd folytatódott a Dél-Budai Teherpályaudvar 1875 körüli átadásával, a mai Kelenföld pályaudvar történetével. A MÁV első pályaudvara az 1882-ben átadott Központi pályaudvar, a mai Keleti pályaudvar és a rákövetkező évben a Központi Rendező-pályaudvar, a mai Józsefváros pályaudvar átadásával. Legutolsóként, 1901-ben adták át a forgalomnak a Boráros téri teherpályaudvart, majd pedig 1905-ben megépül a Nyugati pályaudvar előállomásaként létesült Rákosrendező, amely területéből lecsípve jött létre 2000-ben a Füsti Első Magyar Vasúttörténeti Park.
Bevezetőben ennyit, de most nézzük részletesen ezek kialakulását, mert a főváros kultúrájának és építészetének egyaránt része, mert ezek nemcsak gazdasági és közlekedési csomópontok, hanem a szállítást és a művészeti értékeket is egyaránt képviselik ezek az épületek.
A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta. A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar - valamint Vác, Veresegyház felé - a Szobi (70-es) vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába pedig a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. A főbb távolsági vonatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a dinamikusan növekvő vasúthálózat évről-évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. A kiegyezés után tulajdonosa, az Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. Mindezt úgy valósították meg, hogy a pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd lebontották a régi épületet. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége végezte. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A pályaudvar 1891-ben nyerte el a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a közeli WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A metró építésével egy időben került perontető a 11. és a 12. vágány közötti széles peron fölé. A WestEnd 1999-ben épült parkolóháza pedig befedte az 1-9. vágányokat. 2006 körül tervek születtek a leromlott állapotú vasúti terület beépítéséről és esetleges funkcióváltásáról. Hivatali, kormányzati központot kívánnak a pályaudvarra - vagy annak helyére - építeni. Egyes tervek szerint kiköltözne a vasúti forgalom Rákosrendező állomásra. Mások szerint csak a csarnokból bontanák el a vágányokat, amiből végül semmi sem lett.
  • Műszaki jellemzők:
  • Vágányok száma: 9 + 4 a középcsarnokban + 9 db, 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
  • Csarnok hossza: 146 m
  • Középcsarnok szélessége: 42 m
  • Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
  • Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-8. vágányokon), fényjelzőkkel.
A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–GyőrBécs (1-es), Budapest–Hatvan-Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-BékéscsabaArad (120-as), valamint a Budapest–KelebiaBelgrád150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. VIII. kerületben található, a Baross téren. 1970-óta a 2-es metró ( egyik megállóhelye, előreláthatólag 2011-től pedig a 4-es metrónak is állomása lesz itt. A pályaudvar a 7-es buszcsaláddal, trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető. A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 15.-én adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1891-től nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát - a róla elnevezett tér közepén - 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1969-es átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. A Keleti pályaudvar funkcióit 18842005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki. A kiegyezés után - a mai Budapest területén - 5 vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése elkerülhetetlenné vált. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál (a mai Baross térnél) építették meg. A főváros kikötötte - a közigazgatási bejárás alkalmával -, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly- úti oldala felé eltolódott, és a rendelkezésre álló terület a vasútüzem számára annak racionális kihasználását még jobban megnehezítette a szűkös terület volta miatt. Az országos hálózattal az állomást az első években csak egy kettősvágányú pálya kötötte össze, amely a Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél kétfelé ágazott. A nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé. A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kivül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett munkái megakadtak. A személypályaudvarok forgalmában a világháború lényeges változásokat hozott. A Nyugati pályaudvar személyforgalmának csökkenésével szemben a Keleti pályaudvar forgalma megnövekedett. A sok nemzetközi közvetlen kocsi közlekedése miatt összetettebbé vált a pályaudvar forgalma. A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, de a vonatszám csökkenésével a vonatok hossza erősen megnövekedett. Ezenkivül növekedés volt az újabb kocsitípusok hosszának növekedése miatt is. A forgalomnövekedést - a szűkös helyviszonyok miatt - újrendszerű vágánykapcsolatok megépítésével lehetett megoldani. 1931-ben villamosították. A 2. világháború idején Budapest ostromakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. 1945-ben az előtte lévő téren fürdőmedence működött. 1969-ben épült az metróval összekötetést teremtő aluljáró. A csarnok felöl széles lépcsőn közelíthető meg és annak szintjére kerültek a pénztárak és az információ. Az épületet 18811884 között a MÁV építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt. A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon. (A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése 1989 óta Domino D70 típusú.) Az épület főtervezője Rochlitz Gyula volt.
  • 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédj Gyula. A szoborcsoportot az 1990-as években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tökéletesítőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc.
  • A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A pénztárterem fényűző kiképzése (freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette) mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schikedanz Albert tervezte.
Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.
A Déli pályaudvar Budapest egyik legfontosabb pályaudvara a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar mellett. Modern stílusban épült, eltérően a többi fejpályaudvarétól. A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest-Hegyeshalom (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Nagykanizsa (30-as) és a Budapest-Pécs (40-es) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom jelentősebb. Budapest I. kerületében, a XII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, a Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál. 1973-óta 2-es metróvonal (Kelet-nyugati metró) végpontja. Két buszjárat végállomása. A 18-as, az 56-os, az 59-es, az 59 A és a 61-es villamosok kötik össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, a Moszkva térrel, valamint Dél-Budával. 1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a BudaKanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról. 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült. A létesítményt a II. világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek. Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. Végül, 1960-ban Kővári György építész tervei alapján megindult a pályaudvar rekonstrukciója. A bontási munkálatok során előkerült az egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, melyet azóta a Közlekedési Múzeum őriz. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1962-ben nyílt meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 1983-ban került felső vezeték a vágányok fölé. 2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, a közvetlenül Zalaegerszegen át Szlovéniába tartó InterCity járat beindítása előtt. Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék.
A Kelenföldi pályaudvar a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest negyedik legforgalmasabb vasútállomása. Budapest XI. kerületében található. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnőtt vasúti teher- és személyforgalmat. Csomópontként itt halad keresztül majdnem az egész Dunántúlra irányuló forgalom, ezen kívül jelentős nemzetközi forgalmat is bonyolít. A főváros helyi közösségi közlekedésébe a pályaudvar keleti oldalán lévő Etele téren két villamosjárat, négy forgalmas buszjárat végállomása köti be. 1999-ben ide költözött a Kosztolányi Dezső térről a Volán autóbusz állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok. A környék rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Várhatóan az elkövetkezendő években a 4-es metró megépültével a Budapesti metróhálózatba is be fog kapcsolódni tömegközlekedése. A 19. században, az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a jelenlegi Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg. Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. A Kelenföldi pályaudvar a pécsi vasútvonal kiépülésével együtt 1882-ben épült. Az I. világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal, terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette. A Déli pályaudvar a 2. világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1960-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975-re készültek el. 1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig villamos felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a Kelenföldi pályaudvar aluljárója, a három perontető, valamint a Pusztaszabolcs vonalat is ekkor villamosították. 1987-ben Székesfehérvárig tovább villamosították a vasúti pályát. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott. A pályaudvar 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott. A Kelenföldi pályaudvaron halad keresztül a MÁV 1-es, 30a és a 40a számú fővonala. A 30-as vonal a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Sokak szép gyerekkori emléke a Kelenföldi pályaudvarról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegy gyomrán áthaladó alagutas pálya. Ezen szakasz különlegessége, hogy balra hajts van érvényben. Az alagút belmagassága igen alacsony. A villamosításkor le kellett süllyeszteni a vágányokat, így éppen elfér a felsővezeték. A Kelenföldi pályaudvar forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. Télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen az elővárosi járatokkal például Érdről, Martonvásárról, Százhalombattáról, Bicskéről több ezren ingáznak nap mint nap a főváros és otthonuk között. A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti helyi utazásra is szolgál. Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város északi részeit elérni vonattal, a buszozás, no meg a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. 2006-ban alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, így új kombinált bérletek is válthatók. Mindez összhangban áll az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi kötöttpályás közlekedés fejlesztését. Szintén áthaladnak a Kelenföldi pályaudvaron a győri, veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCity-k és a belföldi, nemzetközi InterCity-k a Keleti pályaudvarról indulnak, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön. További nemzetközi vonatok tartanak Bécsbe, Graz-ba, Pozsonyba, Prágába, Fiumeba, Velencébe, Zágrábba, Ljubljanába. Az állomásépület Budapest arculatának jellegzetes épülete. Az Etele tér meghatározó pontja. A felújítását megtervezték, de az elmaradt. Állaga annyira leromlott, hogy csak teljes lebontása után lehetne újjáépíteni. A peronokat aluljárón lehet megközelíteni, mely összeköti az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. A metróépítés új koncepció elé állítja a tervezőket, azaz meghatározza az új állomás épületeit. A pályaudvar szerepe a városon belüli közlekedésben új értékelést kaphat, hiszen a Déli pályaudvarra 6 perc alatt, a Keleti pályaudvarra negyedóra alatt lehet bejutni vonattal.


Autóbusz

A kelenföldi pályaudvaron van a végállomása a következő autóbuszoknak: 7 E, 103, 173 E, 141, 141A

Éjszakai autóbusz 907

Villamos 19, 49

Metró

Itt lesz a 4-es (zöld) metró egyik metróvégállomása. Ennek adatai:
  • Hossz: 90 méter
  • Peron hossza: 80 méter
  • Hasznos peronfelület: 970 m2
  • Felszín alatti mélység: 16,4 méter
  • Mozgólépcsők száma: 6+3
  • Liftek száma: 2
  • Kijáratok száma: 2
A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik történelmi pályaudvara.
A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 18671885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak. Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar "árupályaudvarrá" alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 18851936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 10. óta a Keleti pályaudvarra és KőbányaKispest állomásra futnak be. Az utolsó vonat a pályaudvarról 19:40-kor gördült ki.
A MÁV a Magyar Államvasutak rövidítéséből keletkezett, mára önállósodott neve a legnagyobb magyar vasúttársaságnak, amely hosszú története során többféle szervezeti és társasági formában működött. 19491993 között a Magyar Állam része volt, 1993 óta részvénytársaságként, 2005 óta zártkörűen működő részvénytársaságként működő integrált vasúti társaság. Jelenlegi pontos cégneve MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidítése MÁV Zrt. A társaság három fő tevékenységi köre az állami tulajdonú vasúti infrastruktúra (vasútállomások, vasúti pálya) működtetése, vasúti személyszállítás és vasúti áruszállítás. Valaha jelentős mozdony- és gördülőállomány-gyártó kapacitással rendelkezett, a MÁVAG termékei világszerte ismertek voltak, ma már csak néhány járműjavító leányvállalattal rendelkezik. Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbement Magyar Északi Vasutat (BudapestSalgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló ZákányZágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt) a Magyar Állam 100 %-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal. Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalatává, és jelenleg privatizáció előtt áll. 2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt. A MÁV évek óta veszteséges, 1995-2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot. A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat. Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskeny nyomtávolságú vonal. Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar, a Keleti pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeknét a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara. A MÁV 2007. június 30. óta csak négy kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, Kecskeméti Kisvasút, Nyírvidéki Kisvasút, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút). A MÁV Zrt. a vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel, valamint Személyszállítási Üzletszabályzatát a Magyar Vasúti Hivatal 2007. szeptember 7-énhagyta jóvá.
  • Vonatrangsorok:
  • ECEuroCity vonat nemzetközi forgalomban, MÁV, ÖBB, ČD vagy DB kocsikkal, pótjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
  • ENEuroNight Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba MÁV vagy CFR kocsikkal, pótjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
  • EREuRegio, a szomszédos uniós tagországokba közlekedő nemzetközi személyvonat. Ilyen vonatok közlekednek Bécsújhelyről Sopronba, Bécsből Győrbe és Szombathelyre, valamint Grazból Szombathelyre.
  • ICInterCity vonat, általában belföldi távolsági forgalomban. Többnyire csak megyeszékhelyeken és fontos turisztikai központokban állnak meg. Felújított vagy új személykocsikkal közlekedik. Helyjegy/pótjegy váltása kötelező.
  • Gyors – A normál gyorsvonat szerepét már régen átvették az InterCity vonatok, ma sokszor "lelakott" vasúti kocsikkal közlekedik. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vasúti csomópontokon is megáll. Ebbe a típusba olvadtak bele az egykori expressz- és sebesvonat fajták. Néhány járat első osztály nélküli.
  • InterPici – Az InterPici az InterCity vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
  • Személy – A személyvonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú kocsikkal közlekedik.
  • Gyorsított – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az elővárosi vonatokat egészítik ki.
  • Zónázó – Az elővárosi vonatokat egészíti ki.

Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...